Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága
1943. augusztus-október / 2. évf. 13-14. szám
ßulőbmiSkemle Dr. Cholnoky Jenő egyetemi tanár az idegenforgalmi közigazgatási tanfolyamon tartott előadásai „Magyarország idegenforgalmi földrajza" címen most jelent meg külön füzetben. „Tihany Nemzeti Park." A Magyar Földrajzi Társaság „Balaton Bizottsága" által felvetett Tihany nemzeti park gondolata fordulópontjára jutott azáltal, hogy a napokban a Bizottság nagyobb értekezletet hív össze, amelyen a legközelebbi teendőket beszélik meg. Az ülésen fontos nyilatkozatokat várnak a balatoni közigazgatás vezetőitől. A Zala vízgyűjtőinek régi vízrajza. írta Pais László. Magyarország Földrajzi Nevei c. tanulmánysorozat 2. kötete. A Magyarságtudományi Intézet kiadása. 1942. • r'2 lap, egy térképpel. A Balaton legnagyobb vízgyűjtő folyójának a szabályozás és lecsapolás munkálatainak megkezdése előtti vízrajzát tárja elénk ez a rendkívül alapos adatgyűjtésre támaszkodó tanulmány. A legrégibb időkből származó okleveles anyagot is feldolgozza és értékeli, mégpedig nem csupán fizikai földrajzi, hanem nyelvtörténeti szempontból is, így a tömören összefoglalt eredmények nemcsak a földrajz, hanem a településtörténet és nyelvészet kutatóinak is hasznos szolgálatot tesz nek. A tanulmányhoz csatolt adattár nyolc szakaszra osztva veszi sorra az egész Zala völgy összes lakott helyeit és mindegyiknél megjelöli nemcsak a kiadott oklevéltárakban, hanem a régi felmérésekben, összeírásokban, térképeken, kataszteri felvételekben talált előfordulásait is az egyes helyneveknek. Minthogy az 1828. évi Zalalecsapoló tervezet munkálatai, vagyis a rendkívül sok időszakos elváltozásnak alávetett természetes tájnak az emberi beavatkozás folytán kultúrtájjá történt átalakulása előtti Zala völgy ismertetése volt a fiatal földrajztudós kitűzött célja, így természetesen a Kisbalaton metamorfózisáról nem találunk benne adatokat. Erre vonatkozólag ma is legjobban tájékoztatja az érdeklődőt Darnay Béla szerkesztőbizottsági tagunk nyolc év előtt megjelent dolgozata a Kisbalaton összezsugorodásáról. L K. Melyik a leglátogatottabb ggógyés üdülőhely? A balatoni gyógy- és üdülőhelyek rangsora 1942. évi forgalmi adatok alapján a következőkép alakult. A legtöbb fürdővendég volt: 1. Hévízgyógyfürdőn 12.954, 2. Balatonfüreden 11.282, 3. Balatonlellén 10.955, 4. Siófokon 8797. A látogatottság tekintetében a legnagyobb visszaesés Siófokon mutatkozott, ahol az 1941. évi látogatottság 11.859 az elmúlt évben, 1942-ben 8797-re esett vissza. Hány villa van a Balatonnál? A Balaton mellett 32 üdülőhelyen és két gyógyhelyen az összes villák száma 7820. Különböző intézményeknek, üdülőknek, stb. 2500 szobája van 7900 ággyal. „A Balaton élete." őszinte örömmel értesültünk arról, hogy a Tudományos Akadémia ezidei Weiss Fülöp jutalmát, amely a megelőző öt évben megjelent legjelesebb biológiai munka jutalmazására volt fordítandó,
