Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága
1943. július / 2. évf. 12. szám
A kisörsi hegyen kisebb mértékben és tömegesen a veszprémi püspökség sümegi erdejében nyírek és borókák társaságában találjuk a csarabot (Calluna vulgaris), Sümeg mellett láttuk az illatos virágú farkas boroszlánt (Daphne mezereum), Gyenesdiásnál a henye boroszlánt (Daphne cneorum), valamint a Bakony erdeiben a babérka boroszlánt (Daphne laureola) és a mészsziklákon a szirti fanyarkát (Amelanchier ovális), stb. Az erdő egyéb növényzetének felsorolására nem terjeszkedem ki. A balatonmelléki faállományok jórésze elegyes fafajú, vegyeskorú és sarjeredetü. A nagyobbára lomberdő elegyében meglehetősen sok fafaj van képviselve. Azt mondhatjuk, hogy ez a vidék fafajokban az ország többi erdővidékéhez képest a legváltozatosabb, ami az erdőket érdekessé, széppé, hangulatossá teszi, legalább is olyan helyeken, ahol a helytelen gazdálkodás az erdő képét túlságosan meg nem rontotta. A vágásfordulók inkább alacsonyak, csak a nagyobb erdőkben 80 éves. A kihasználás módja a legtöbb gazdaságban tarvágás mesterséges felújítással. Amint már említettem, a Balaton partvidékén elterülő erdők eléggé silányak, ami nemcsak a mostoha termőhelyi viszonyoknak tudható be, hanem következménye a helytelen gazdálkodásnak is. A kopárok főként a dolomiton vannak, amely nem mállik és kevés rajta a termőföld. Az évezredek alatt fokozatosan megtelepült erdők letárolása után az itteni gyakori szél csakhamar elhordta, a víz pedig lemosta az erdő védelme alatt és a lombliulíásból keletkezett kevés termőföldet, a terület sem mezőgazdasági művelésre, sem legeltetésre már nem alkalmas és az erdészetre hárul a nehéz feladat a kopárságok helyére újból erdőt telepíteni és a kopárterületek gazdasági állapotát megjavítani. A bazalt málladékán kedvező a fanövekedés, itt az akác is kitűnően bevált. A meszestalajokon elpusztult lombos erdők helyén fekete fenyővel értek el jó eredményeket. A homokon az akácon kívül a nyárfafélék, erdei és feketefenyő, stb. is jól tenyészik. A természeti táj ősi és eredeti képének fenntartását szem előtt tartva, mindenesetre sajnálatos az a tény, hogy a biikköt a cser vagy az akác váltja fel és az őshonos lombos erdők kivágása és kiirtása után a vágásteriileteket sok helyen fenyővel újítják fel, azonban el kell ismerni, hogy tájszépészeti szempontból a fenyvesek nem rontják a képet. A Balaton környéke rengeteg természeti kincset, sok gazdagságot rejt magában, amelynek egy részét azonban oktalanul és célszerűtlenül, sőt károsan használta fel annak lakója. Ez nem egyszer megbosszulta magát, mert a természeten nem lehet büntetlenül erőszakot elkövetni. Állításunk a bazaltkúpokon végzett rombolásokra, a helytelenül lecsapolt vizes területekre, a rosszul szabályozott folyóvizekre, a mértéktelenül használt legelőkre, a rendszertelenül kezelt erdőkre egyaránt vonatkozik. Az éhes ember helytelen eljárása és bűnös beavatkozása eredményezte a Balaton környékén bőven látható kopárterületeket, vízmosásos árkokat, termékellenné vált dombhátakat.
