Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1943. június / 2. évf. 11. szám

550 ßahfmiSzemb uaíatoní vítoriasoK najoagyuja )k hi Az 1918. év folyamán fonyódi halászok egy ép állapotban lévő kölyökágyút halásztak ki a Balatonból. Az ágyúra tíz évvel később néhai dr. Csák Árpád, a keszthelyi Balatoni Múzeum régiségtárának őre akadt Schrei Ede fonyódi halászati felügyelő házában. Ugyan ő adott róla, valamint lelésének körülményeiről és valószínű rendeltetéséről rövid beszámolót a Zalaegerszegen megjelenő „Zalamegyei Újság" 1928 április 1-i számában. Az ágyú, Schrei Ede ajándékából, a Balatoni Múzeumba került, olt azóta egyik régi raktárban hevert. Fényképét dr. Darnay-Dornyay Béla múzeumigazgató szívességéből közöljük. Az ágyú főbb tárgyi adatai a következők: Finoman esztergályozott csövének hossza 30, űrmérete (kalibere!) 3, kerülete (a begyújtó részen) 19 cm és tengelyével két, vaspálcák közbeiktatásával, anyacsavarokkal összetartott tölgyfatalpon nyugszik. A cső végén mozgatható irányzék, a talpak közé erősítve, tengelyen forgatható, felállítható, illetve lecsapható öntöttvas villaszerkezet, a hátulsó vaspálcák egyikén szakadt vaslánc maradványa. A nyilvánvalóan nem ebből az évszázadból való ágyút bronz-, vas- és fa-alkatrészeivel együtt a Balaton homokja eléggé jól konzerválta. Még mielőtt az ágyú létezéséről tudomásom lett volna, olvastam dr. Dömötör Sándornak „Keszthelyről Kenesére . . . Hajóutazás a Balatonon 1808-ban" c. cikkét (folytatásokban megjelent a „Balatoni Kurir" 1938 május 11., 18., 25. és június 1. számában). Ez Eissl karintiai gazdasági tanácsosnak a Festetics-féle Phöenix-gályával 1808 nyarán tett többnapos hajókirándulását ismerteti a tanácsosnak a bécsi „Malerisches Taschenbuch für Freunde interessanter Gegenden, Natur- und Kunst-Merkwürdigkeiten der Österreichischen Monarchie" c. folyóirat II. (1813) évfolyamában „Die Fahrt auf dem Plattensee in Ungarn, und die Umgebungen dieses Sees" címmel megjelent útinaplója alapján. Ebben a cikkben a balatoni hajózás történetének sok érdekes és becses adaléka között a vitorláshajókon egykor dívott hajóágyukra vonatkozó adatokat is találunk. Eissl tanácsos ugyanis nem mulasztotta el följegyezni, hogy a Phoenix-gálya elülső részén ágyúk foglalnak helyei, amelyekből az indulás éjszakáján (július 10-én este 11 órakor) Keszthely városát hat ágyúlövéssel üdvözölték. Július 13-án hajnali 4 órakor Füred mellett haladtak el, s a fürdővendégeket a hajó ágyúlövései hajnali álmukból riasztották föl. Dömötör dr.-nak említett cikke indított arra, hogy a herceg Festetics-hitbizomány éppen rendezés alatt álló keszthelyi központi gazdasági irattárában a balatoni hajózás adalékai után kutassak. Ez a kutatás gazdag eredménnyel járt — amelyet azon nyersen „A Festeticsek és a balatoni hajózás" c. cikksorozatomban a „Balatoni Kurir" 1940. és 1941. évi számaiban tettem közzé — és a rengeteg hajózási adalék között, természetesen, a hajóágyúkra vonatkozó érdekes adatokat is szol-