Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága
1943. május / 2. évf. 10. szám
ßa&cthmiSzMi(e, 321 ír. A Horváth-házról, amelyet később Horvátli-palotának is neveztek, azután Mangold-szálló, újabban Stefánia-udvar néven ismernek, a tihanyi apátság második kötetének történetírója. Sörös Pongrác írja (II. 480), hogy ezt Palóczi Horváth Ádám költő kezdte építtetni 1789-ben, mint a szekularizált apátsági birtokok bérlője, és később ennek a háznak a Szentgyörgyi Horváthok lettek a birtokosai. Hogy ez a közismert Horváth-ház azonos volna a költő Horváth Ádám házával, ez legalább is kétségesnek látszik. A költőnek a Balaton partjára épített háza már 1789 februáriusában állott, amint ez Horváthnak Kazinczyhoz írt leveleiből kitűnik. Szántódról februárius 7-én kelt levelében azt írja Horváth az ő várva-várt barátjának, hogy „mivel a maga vizéről nevezetes Füredben is portióm vagyon (felesége, Oroszy Júlia után), ide vontam magamat ezelőtt négy esztendővel (vagyis 1785-ben) és ott már magamnak lakást is építettem . . . Megpróbáltam a gazdaságot; a mi jószágai vágynák a Tihani Conventnek Somogy Vármegyéién, minek utána azok a Felséges Kamara kezére jutottak, felfogtam tiz esztendeig és fizetek esztendőnkint a Kamarának 5200 irtokat, s most már a Balaton egyik partján, Füreden a magam háza van, egy gyönyörű kinézéssel, a másikon, Szántódon ez a Remete lakásom." Ugyanez év okt. 5-én újra hívja Kazinczyt és ezt írja a füredi házáról: „Szántódi Remete Házam pedig Füredi új épült házammal úgy van által ellenben, hogy egyikből a másikba láthatok ..." Szántódról visszajövet. Kazinczy nov. 2-án — mint írja — „Horváthnak a Balaton szélén most épülő nagy házát csak messziről láthattam." A Szentgyörgyi Horváth-féle impozáns vendégfogadó építésére nézve ezek az adataink vannak: A bécsi Magyar Kurir szerkesztője, Décsy Sámuel egészsége helyreállítása végett 1796 május végén a füredi savanyúvízre jött és innen hosszú levelekben számolt be olvasóinak. Azt írja, hogy az új fürdőépületnek 10. szobácskájába szállt, amely a kútra néz és másnap mindjárt hozzákezdett „a savanyúvízzel való éléshez" . . . Azután leírja a fürdőt és környékét. „Napkeleti és déli részét a Magyar Tenger mossa, napnyugati és északi oldala felől a legszebb és jó bortermő szőlőhegyeknek láncza láttatik, melyeken igen sok és szép épületeket tétettek némely uraságok a savanyúvíz kedvéért . . . Napkelet felől való dombocskán Egri püspök, gróf Eszterlxázy Károly is egynéhány szobákból álló házat építtetett. Ezen kívül most építtetnek Ludovátz és Horváth Zsig mond es. k. Tanátsos urak a Balaton partján egy roppant épületet. . . Nem maguk, hanem a savanyúvízhez gyűlni szokott vendégek számára építtetik ezt a nagy alkotmányt, melly hetven, nyolcvan s talán száz ezer frtba is fel fog kerülni. Eleinte azt akarták az építtető urak, hogy 72 szobák legyenek benne, de mivel illyformán igen aprók lettek volna, már most a kisebbekből kettőből egy fog lenni." Vályi András, pesti egyetemi tanárnak ugyancsak 1796-ban megjelent „Magyarországnak leírásá"-ban ezt olvassuk az épülő Horváthházról:
