Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1943. március / 2. évf. 9. szám

o.sziGUGeTi, csoBönci és fi sümeGi UÁRROm Az előbbi cikkel kapcsolatban a rajzban bemutatott három várromról emlékezem meg. Mind a három a hegyi várak csoportjába tartozik. Ezek a várak eltérő, egyéni elrendezésűek, mert az adott terepviszonyokhoz idomulnak, ez pedig mindenütt más és más. A Balatonhoz legközelebb fekszik Szigliget várromja. Megmaradt —- egyre omló — maradványai hosszúra nyúló alaprajzot mutatnak és heyenkint égnek meredő falai festői képet nyújtanak. Különösen áll ez arra a képre, amelyen a hegy oldalára felkúszó községgel együtt je lenik meg. A tatárjárás alkalmával IV. Béla tapasztalta, hogy csak azok a helyek tudtak ellentállni a tatárok romboló dühének, amelyek jól meg voltak erősítve. Ilyen volt pl. Esztergom és Pannonhalma. Ez okból lehetővé tette, hogy a megbízható főurak várakat építhessenek. A Balatonnak egy szigetét*) a pannonhalmi bencés-apátságnak ajándékozta ebből a célból. Az akkori apát — Favus — 1262-ben felépítette a várat, de az annyira megtetszett a királynak, hogy a rendtől megvaltotta. így lett egyelőre Szigliget királyi vár és pedig 1344-ig, amikor is Nagy Lajos király I.ádi Lőrinc fia Istvánnak ajándékozta. Ettől kezdve elég sűrűn cserélget gazdát. Történeti adatait részletesebben dr. Békefi Remíg sorolja fel: „A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban" eímű munkájában (1907). 1445-ben Újlaki Miklós, 1475-ben Csornai István, 1504 Újlaki Lőrinc, 1526-ban Lengyel László a tulajdonos. I. Ferdinánd 1531-ben Török Bálintnak adta. Később a vár ismét a Lengyelcsalád tulajdonába került, majd Boldizsár leánya, Brigitta révén, férje, n hős Magyar Bálint lett a vár ura. ö egészen 1573-ban bekövetkezett haláláig megvédte a várat a török ellen. A XVIII. sz. végén a vár ismét más kezekbe került. 1932 óta, az időközben rommá lett vár, gróf Eszterházy János tulajdona. Alaprajzi beosztásáról vajmi keveset lehet megállapítani. (Alaprajzát lásd a fent idézett munka 293. oldalán.) Szigligettől északkeletre, Tapolca közelében, 376 m. magas dombtetőn emelkedett Csobánc vára. Sokszögű alaprajza nem foglalja el a várhegy egész területét. Nyugati oldalát a bazalthegy meredeksége védi. keleti részén pedig, amerre nagyobb fennsík terült el, félkörben várárok vette körül (alaprajzát lásd Békefi könyvének 279. oldalán). Itt a keleti részen emelkedett a vár vastagfalú, négyzetes öreg tornya (donjon). Északon volt a vár bejárata, ehhez csatlakozott, a vár támEbből az tűnik ki, hogy a későbbi várhegyet még víz vette körül.