Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1943. január / 2. évf. 8. szám

254 római köveket azóta, szépészeti célokat hangoztatva, kiemelték és összetörték. (Ilyen szépészetből sem a tudomány, sem a művelt nagyközönség nem kér! A szerk.) A fürdőépület egyszerű kiállítású volt, falfestményeket, vagy mozaikköveket nem találtunk az ásatáskor. Kevés emlék maradt meg, csupán néhány edénycserép és egy bronz fibula hirdette a letűnt római életet. Fürdőhelyiségben azonban nem is várhatunk leleteket. A római villa, amelyhez fürdőnk tartozott, gazdagabban kiképzett volt, több helyen falfestményeket találtunk és néhány helyisége ugyancsak fűthető volt. Sajnos a villát nem sikerült feltárni és így a kutató árkokat is betömtük, várjuk a lehetőséget, hogy ezt az épülettömböt is felszínre hozzuk. Annyi mindenesetre megállapítható volt, hogy a villa és a fürdő a Kr. u. 111. században épült, de élete benyúlik a IV. századba is. Figyelnünk kell azonban arra, hogy a római villa nem azonos a mai értelemben vett nyaralóval. Római villával szoktuk megjelölni mindazokat az önálló épületeket, vagy épületcsoportokat, amelyek távolabb a nagyobb telepektől, önálló gazdasági egység közepén állottak. Jobban megfelel tehát a mai major kifejezés. Éppen a bennük talált gazdasági eszközök, szerszámok árulják el mindig szerepüket a provincia gazdasági életében. Különösen a későrómai korban nyertek nagy jelentőséget ezek a villák, amikor a gazdaságilag meggyöngült birodalomban általános érvényű lesz az autarchiára való törekvés. A városok pedig már nem jelentettek különös előnyt lakóiknak. Az ellenséges veszély ellen gyakran meg is erősítették ezeket a villákat. A római korban aránylag sűrűn lakott Balaton-vidéket három egymással párhuzamosan futó római út metszette. Mind a három párhuzamos volt a Balaton partjával és a legdélibb közvetlenül a parton futott végig. Kisebb-nagyobb telepeket kötött össze az út, a villák és házcsoportok is lehetőleg az út mellé épültek. Balatongyörökön a falutól nyugatra, a temető közelében nagyobb római telep volt, ezen keresztül haladt a római út, a mai betonúttói délre, egészen közel a parthoz, Balatonederics irányába. Az itt említett villa emmellé az út mellé épült. Villánk fölött egy kis domb emelkedik, amelyet ma a nyaralók „Szép kilátás"-nak neveznek. Valóban varázslatos kép nyílik innen a szigligeti öbölre, a távoli Badacsonyra és a többi vulkanikus hegyre, másrészt a nagy víztükörre. Ha a római építők előtt nem is a szép kilátás lebegett, mégis szelíd tájképben volt részük. A mediterrán elemeket nemcsak Magyarország éghajlatában lehet kimutatni, de éppen a Dunántúl, az antik Pannónia tájai közül nem egy emlékeztet Itáliára. Talán éppen a szigligeti öböl vidéke juttatja a mediterrán tájat az itáliai ember eszébe. A Balaton tükre, a tengerre, a bazalt hegyek pedig a baiaei öböl vulkanikus kúpjaira emlékeztetnek. Teljessé tehette az idevetődött itáliai ember emlékeit a szőlő-kultura is, csak a hegyeket több erdő koszorúzta. Ha a földrajzi táj, ezt pedig tagadni nem lehet, hatással van rokon kulturák kifejlődésére, akkor nem lehet az sem véletlen, hogy a pannóniai őslakosság olyan gyorsan fogékonnyá vált a romanizmusra, amelyet az itáliai táj lehelt magából. Radnóti Aladdx