Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1942. április / 1. évf. 1. szám

ßaiäktii Szmié _ —• .íitiafcTír— - olyan oszlop, vagy pillérsorral, amelyek ívek közbeiktatása nélkül támasztják alá a tetőt hordó gerendát. Itt is az ívek, valamint az oszlopok és pillérek formáiban találunk nagy változatosságot. Ennek a háztípusnak pompás példányait találhatjuk Balatonöszöd, Szárszó és Zamárdi községekben. Ha végiglátogatjuk a balatonkörnyéki községeket, előttünk áll egy ősi magyar vidék építészete, amely meglepő változatossága és formagazdagsága mellett magán hordozza a jellegzetes ősi, környező népektől majdnem mindenben elütő építőfelfogását. Ezeket a jellegzetes magyar faji építő sajátosságokat a következőkben foglalhatjuk össze: Népünk szereti az egyszerű tömegeket, kerüli a tömegek felbontását és elaprózását. Egyszerű tetőformákat épít, ettől eltérést csak a legritkább esetben enged meg. Egyszerű, világos alaprajzi elrendezést épít fel. Nem ragaszkodik a szimetriához, de szereti az egyensúlyt. A falak térhatároló szerepét erősen érzi. Kerüli a faifelületek felbontását tagozatokkal és színezéssel. Keresi az erőteljes árnyékhatást, amelynek eszközei az előreugró eresz, az egyszerűen bevágott ablaknyílás és a tornác. Az épület külsején kerüli a színt és igen kismértékben alkalmaz díszt, ezt is kizárólag az utcai homlokzati oromfalon. Fenti megállapításaink sokban ellentétben állanak az eddig magyar vagy magyaros házról alkotott felfogásunkkal és a felsorolásból feltűnő módon hiányoznak a magyaros díszítő elemek, vagy a magyarosnak kikiáltott formák. De olyan fogalmazását adják a magyar építő felfogásnak, amely nemcsak a falvak, hanem a városok mindennemű építkezéseiben is mértékül szolgálhat. És ha a jellegzetes magyar vonásokhoz hozzásoroljuk a népi építések általánosan elismert erényeit, az anyagszerűséget, a jól átgondolt szerkezeteket és az egyszerűséget, akkor azt érezzük, hogy az ösztönösen fejlődött népi építészet igen közel áll a mai haladó építészethez. Nem véletlen tehát, hogy éppen a mai, haladó építészek fordultak különös megbecsüléssel a falu építészete felé, nemcsak nálunk, hanem szerte az egész világon. Nem szólottunk eddig a balatonkörnyéki villa- és nyaralóépítkezésekről és ez szándékosan történt. Bár a legutóbbi években jelentős javulás állott be ezen a téren, nincs sok mondanivalónk addig, amíg nem olvashatjuk le róluk is mindazt, amit a vele egy tájban lévő magyar falvak egyszerű házairól elmondottunk. Reméljük, hogy ez is be fog következni, mert hisszük, hogy társadalmunknak a falu felé fordulása nem lesz múló divat, hanem az igaz magyar énünk őszinte keresése. TÓTH KÁLMÁN GÉZA 21