Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága
1942. december / 1. évf. 6-7. szám
Ba&ÉimSzemík Ki vitorlázott először a Balatonon? Ki vitorlázott először a Balatonon, valószínűleg sohasem lehet pontosan megállapítani. De tudjuk, hogy FESTETICS l'ÁL GRÓF császárikirályi referendárius, keszthelyi földesúr 1770 körül Triesztből és Hollandiából hajómunkásokat hozatott, akik „sajkákat és vitorlás hajókat" készítettek, miáltal a Balatonon ,,a sót és egyebet'' könnyebben lehetett Keszthelyre szállítani.* A hajók karbantartására egész életében nagy gondot fordított. 1772-ben „Hép uram, fölséges császárunknak főhajós mestere" járt Keszthelyen, megnézte a hajókat, közülük a sóshajó éppen akkor 432 mázsa sóval volt megterhelve. A hajók nagyon tetszettek neki és mint a keszthelyi tiszttarlónak Festetics Pál-hoz intézett 1772 ápr. 25. keletű levelében olvasható, megígérte, hogy legközelebb ismét elmegy Keszthelyre és „akkor a Kristóf-hajón lévő vitorlát máskép csináltatja* A hajóvitorlának a Balatonon való feltűnése tehát valószínűleg Festetics Pál gróf nevéhez fűződik és a XVI11. század hetedik, nyolcadik évtizedére tehető. A gróf vitorlás hajói azonban nyilván csak „sót és egyebet" szállítottak, azokat szórakozásra, vagy utazásra sem a gróf, sem kortársai nem használták. Csak egy olyan eredeti észjárású, minden újításra kapható, temperamentumos embernek, aminő György gróf, Pál-nak fia, juthatott eszébe, hogy a Balatonon szórakozás, időtöltés céljából vitorlás hajóba száll. Erre azonban az elöregedett, elavult szerkezetű, csekély teherbírású „Kristóf"-ol a gróf már nem tarthatta megfelelőnek, mert egészen új hajót építtetett és azt „ Phoenix" névre keresztelte. A gróf mindenekelőtt az uradalmához tartozó Fenék-pusztán, a „fenéki rév" mellett állott és a komphajók, sóhajók, csónakok építésére és javítására szolgáló ácstelepet korszerűsítette Borri Antonio nevü olasz hajóépítő mesterével, akit Triesztből annak idején nyilván még Pál gróf szerződtetett. Ennek a Boriinak sok vitorlás-, komp-, sőt fenékkotró-ha]ó tervezete maradt fenn a Festeticsek keszthelyi levéltárában, föltehető, hogy a Phoenix-gályának tervét is ő készítette. A kérdésben azonban zavart okoz az a körülmeny, hogy a gálya egykorú színezett mérnöki tervrajza alatt az uradalmi inzsellérnek (mérnök!) neve szerepel, így: „Rajzolatja az 1796-dik eszt. (ben) Keszthelyen épülendő Hajónak .. . Dclineavit S. Sebestyén A(nn)o 1796 diebus January." (Hogy Sebestyén az uradalom mérnöke volt, azt egyéb, egykorú és a levéltárban nagy számmal fennmaradt gazdasági vonatkozású rajzából, térképéből meg lehet állapítani.) Az új gálya a tervrajz szerint kétárbócos, orrán és farán, részben oldalán is faragott díszekkel ellátott, piros-fehér-zöld lobogókkal ékesített, 90 láb hosszú hajó volt. A tervrajz eredetije a most elhúnyt György * L. Vályi András: Magyarországnak leírása. 1796 II. köt. 357. 1. * L. Szabó Dezső: A herceg Festetics család története. Bpest, 1928. 193. 1
