Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1942. december / 1. évf. 6-7. szám

BaíahmiS^ré felhevült területek fölött megy végbe. Ilyen módon egyes területek fölött felfelé, máshol lefelé áramlik a levegő. Ennek megfelelően egyes helyek fölött gomolyfelhők jönnek létre. A szél ezeket a felhőket keletkezésük helyéről olyan területek fölé vihetik, ahol lefelé áramlik a evegő. Itt a go­molyfelhők az előzőek alapján feloszlanak. A Balaton vízfelülete természetesen nem melegszik fel olyan mér­tékben, mint a tavat környező talaj. Emmiatt a tó fölött sohasem képződik gomolyfelhő, valószínűleg fölötte a cseremozgás leszálló ága alakul ki. Megfigyelhetjük, hogy ha a szél gomolyfelhőket hoz a tó fölé, azok hama­rosan feloszlanak. Csendes nyári napokon, amikor különösen erős a go­molyképződés, a part fölött megjelennek a gomolyfelhők és gyakran meg­lepő pontosan követik a part vonalát. Ilyen időjárásban gyakori jelenség a Balatonon a tó fölé érkező felhőzet feloszlása. Forró nyári napokon, amikor a tó vize is csak rövid időre nyújt menedéket a hőség ellen, örömmel fedezzük fel a túlsó part felől közeledő, esőt ígérő felhőzetet. Távoli mennydörgés jelzi, hogy a túlsó parton zivatar van, de a tó fölött titokzatos módon megtörik a felhők ereje, hézagok támadnak a felhőtakarón és a fenyegetőnek látszó zivatar nem jut el hozzánk. A forrón tűző nyári Nap végezte el ezt a felhő­oszlató munkát. A tó fölött napközben a fent leírt okok miatt erőteljes leszálló légmozgás alakult ki. Ez a felhőképződés ellenére is megmaradt, mivel a napsütéses innenső part felszálló áramlása táplálta. A közeledő felhőzet a tó fölé érve a leszálló légáramba került ás feloszlott. Termé­szetesen erős vonuló zivatarokat, hatalmas rétegfelhőket a Balaton sem oszlat szét, de a fent leírt jelenség kisebb felhőátvonulások idején, ame­lyek esővel járhatnának, különösen a Balaton somogyi partján gyakran megfigyelhető. Egyfajta levegőben az előzőek alapján nem lesz felhőtlen az égbolt, de nem lesz teljesen borult sem. Különálló gomolyfelhők folytonos kép­ződése és feloszlása jellemzik ezt az időt. Látni fogjuk, hogy a mi meg­határozásunk szerint ez a Balaton fölött a legszebb idő. Kialakulhat szép idő akkor is, ha különböző légtömegek helyezkednek el fölöttünk, de határfelületükön nem felfelé, hanem lefelé áramlik a levegő. Ez az eset akkor következik be, ha a talajon eltávolodnak egy­mástól a különböző eredetű légtömegek s pótlásukra a magasból száll le a levegő. A leszálló levegő nagyobb nyomás alá kerül, emmiatt felmelegszik. Ha a benne levő vízgőz kicsapódott állapotban volt jelen, a cseppek el­párolognak és a felhő feloszlik.. Leszálló légáramlás esetében tehát felhőt­len az égbolt s ha gomolyfelhők szórványosan létre is jönnek, ezek is hamarosan feloszlanak. Az előzőek alapján kétféle szép időt különböztetünk meg. Az első: szép idő gomolyfelhőkkel (egyfajta légtömegben), a másik: szép idő le­szálló légáramlással (különböző légtömegek jelenlétében). Nézzük meg, mit jelent ez a megkülönböztetés a Balatonon nyaralók számára. Látni fogjuk, hogy a kétféle szép időben a napsugárzás lénye­gesen különbözik egymástól.

Next

/
Thumbnails
Contents