Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1942. december / 1. évf. 6-7. szám

7mi$zetnih 205 Hát, úgyhogy e tárgyak tovább élték életüket a meghagyott természetes környezetükben. Ma már több mint 150 épület van a parkban, az eredmény pedig óriási. A svédek eltitkolhatatlan gyönyörűséggel lépnek be a kapuján, mi idegenek pedig a legnagyobb elismeréssel és bizonyos irigykedéssel bámultuk ezen remek gyűjteményt. A Skansen hatása nemcsak a nemzeti öntudat erősítésében, hanem a művészetekre gyakorolt hatásában is megmutatkozott. Hogy Svédország építészete telítve van népi elemekkel, hogy a modern lakásai megőrizték a régi gerendaházak belsejének meghitt meleg enteriőrjeit, hogg művészete anngira nemzeti irányú lett, az mind a Skansennek köszönhető. A svéd példa más országokban is buzdítóan hatott. Német, hollandi, román szabadtéri múzeumok keletkeznek, míg nálunk a kérdés, bár megindult a fejlődés útján, de az igazi eredményig még nem jutott el. Van egy gazdag gyüjteményü Néprajzi Múzeumunk zsúfolt raktárakkal, vannak az országban helyi szabadtéri múzeumaink egy-két épülettel (Balassagyarmat, Zalaegerszeg, Veszprém), vannak pusztuló, megmentésre váró templomaink, roskadozó szélmalmaink, korhadó vízimalmaink, van az északi népekénél sokkal gazdagabb, pompázatosabb díszítőművészetünk és még sem akadt eddig még senki, aki a lassan elfecsérlődő, pusztuló értékeket egy helyre összegyűjtötte volna és az ámuló világ elé tárná. Pedig a huszonnegyedik órában vagyunk, mert a népi kultúrkincsek pusztulása egyre rohamosabb méreteket ér el. Előrebocsátom, hogy országunk nagy, minden tájegységének jellegzetes épületét magábanfoglaló szabadtéri múzeumát csakis Budapesten tudnám elképzelni. Annak az ország fővárosában a helye, ahol külföldi, belföldi részére a számtalan ünnepi esemény alkalmával mindig mód adódna a megtekintésére és amely központi fekvésénél fogva földrajzilag is a legjobb elhelyezésű lenne. Tihanyban tehát szűkebb keretekkel kell számolni, még pedig a Balatonkörnyék kultúrtörténeti emlékeit kell az érdeklődök elé tárni, érdekes, szemléltető módon, hogy az egyrészt oktató, másrészt élvezetet nyújtó legyen. Ilyen bevezetés után vizsgáljuk meg, van-e szükség arra, hogy Tihanyban szabadtéri múzeum létesüljön és ha igen, milyen keretek között jöjjön az létre! Ismét a svéd példára kell hivatkoznom. A Skansen nagy nemzeti értéke mellett országa egyik leghíresebb idegenforgalmi érdekessége is. Ez érthető, mert hiszen a látogató egy-két óra alatt kicsiben egész Svédországot megismerheti és annak kultúrtörténetét, néprajzát különösebb fáradtság és utánjárás nélkül tanulmányozhatja. Miután a mi célunk az, hogy a Balatonkörnyék emberének életét, használati tárgyait, kézműves alkotásait tárjuk az érdeklődő elé, tehát a Balatonvidék népi kultúráját akarjuk szemléltető módon bemutatni, a szabadtéri múzeumunk létrehozása balatoni szempontból feltétlenül szükséges és megvalósítandó. De ez a szabadtéri múzeum tényleg csak a Balatonkörnyék emberével kell, hogy foglalkozzon. Alföldi szélmalom, székelykapu, stb. nem illik bele, zavarólag hatna. Ezeknek Budapesten, az ország nagy szabadtéri múzeumában a helye.