Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1942. december / 1. évf. 6-7. szám

jégen, a csizmatalp alá kötött, kis zsámolyszerü jégpatkóval. Feledhetetlen, nagyszerű képek nyíltak előttem. Két télen át sátorban aludtunk a jégen báró Eötvös Lóránddal felváltva, minden héten én négy napig, ő a hét végén három napig. Akkor próbáltuk ki az azóta világhírű Eötvösféle csavaros mérleget. Volt olyan éjszakám, hogy alig bírtam a sátorban maradni, annyira nagyszerű volt künn a szabadban. Ragyogó holdvilág ömlött végig a hófoltos jégmezőn, a csillagok szinte sziporkáztak s a végtelen nyugalmat és csendet csak a jég hatalmas durranásai szakították meg. A velem volt halászokat első ízben megkérdeztem, hogy nem kell-e félni, hogy alattunk is elreped s beleveszünk a vízbe. Kinevettek. Amikor durrog, akkor hízik erősen a jég s nincs ok félelemre, a repedés nem is mindjárt látható, csak néhány óra múlva tágul ki úgy, hogy észre lehet venni. Valóban, a műszersátor alatt keletkezett repedés a műszer szörnyen kényes ingáját csak éppen egy kicsit megremegtette, de nem térítette ki. Szélviharban is nagyon szép a kép, bár gondolhatjuk, hogy nem kellemes! De nagyszerű érzés a viharral szembeszállni s látni azt a hatalmas munkát, amit a Balaton ura, az északi szél képes teljesíteni! De mennyi változatosság! A mi Balatonunk kimeríthetetlen! Dr. Cholnoky Jenő Endrődi Sándor: föld vadregényes helyei, örökké zúgó fenyveseikkel lehetnek fönségesebbek, de az a hellászi derű, az a végtelenül bájos mosoly, az a szelídség, nyájasság, mely a Balaton vidékét beragyogja, egyedül az ő tulajdona.