Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága
1942. október / 1. évf. 5. szám
sével kapcsolatban más módon is használhatunk a község lakosságának, mégis véleményem szerint nyugodt, békés helyzetet csupán a közsc :g egy részének kitelepítése útján érhetünk el. Két ellentétes felfogást hallottunk ebben a kérdésben. Cholnoky professzor úr a községet mai nagyságában és formájában meg óhajtja tartani, Kulcsár István előadásában értesültünk róla, hogy néhai Klebelsberg Kunó a község teljes eltelepítését tervezte. Szerény véleményem szerint önként adódik a kérdés vizsgálgatása után a megoldás, amely a két felfogás közölt van. Községre szükség van, nemcsak azért, mert Tihany a régies görbe utcáival a balatonmenti községeknek, mintegy típusa, hanem azért is, mert a Nemzeti Park létesítésével kapcsolatban ott bizonyos számú lakosságra feltétlenül szükség van, az állandó jellegű munkák elvégzésére, viszont jelen formájában és nagyságában éppen a szociális feszültség miatt a község nem tartható fenn, illetve nem biztosítható a lakosság életszínvonalának még a mainál is mélyebben való süllyedése nélkül. A helyes megoldás volna tehát a község egy részének, körülbelül 50%-ának eltelepítése és a megmaradt lakosság nagyobb teret kapna a földműveléshez és a Nemzeti Park létesítése folytán rájutó előnyökből is aránylag kevesebben részesülnének és így biztosítva volna a megmaradt lakosságnak tisztességes megélhetése. — Tisztelettel javaslom tehát, méltóztassék annak idején a terv megvalósításakor tárgyalásokat folytatni és én hiszem, hogy ennek közbenjöttével a kérdést közmegelégedésre meg lehet oldani, s akkor, mivel a tihanyi népnek emberibb életlehetőségeket biztosítottunk a maiaknál, Isten áldása fogja kísérni a tihanyi Nemzeti Park megvalósítását! Á SZENT LUKÁCS GYÓGYFÜRDŐ Télen nyáron nyitva Ivókúra a Rheumás betegek évszázados gyógyhelye Gyógyszálló és nyilvános étterem (Diéta) Hőforrásának ásványvize a „Kristály"
