Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1942. október / 1. évf. 5. szám

ßaläkmiSzemie A balatoni körút eredeti kiépítésekor ez az útszakasz is bent volt az építő programmban. Boldogult nagyemlékű kultuszminiszterünk, gróf Klebelsberg Kunó, akinek nevéhez Tihany korábbi elhagyatottságából való kiemelése fűződik, a Csúcshegy alatt egy az etonihoz hasonló angol nyelvű internátust akart építeni, amely szerinte abszolút nyugalmat igényelt és ezért volt ellene az út folytatásának. Úgy érzem, hogy ez a terv talán pénzügyi szempontok és egyéb okoknál fogva is, ma már alig fog megvalósulni, és így elsősorban Tihanynak, mint Nemzeti Parknak túrisztikai szépségeire és idegenforgalmi jelentőségére kell gondolnunk. — Az útszakasz kiépítése révén a félsziget minden oldalról könnyen lesz megközelíthető, sőt a forgalom emelkedésével, anélkül, hogy a sziget belsejének idillikus csendjét zavarná, még autóbusz körjárattal is el lenne látható, amelynek révén a félsziget partjain a legkülönbözőbb helyeken épülhetnének üdülést nyújtó penziók és nyaralók. — Kitűnő elnökünk, mint tudós geológus, kiemelte Tihany egykori gejzír-kúpjainak jelentőségét. (Izland és az amerikai Yellowstone-park.) A belső tó körüli medence fásítása és a Balatonvidék kiváló zamatú gyümölcseinek szaporítása újabb vonzerőt nyújtanának a Nemzeti Parknak, amelynek megfelelő látogatottsága azonban egy nagyobbszabású hotel építését is szükségessé tenné, mert csak így volna megvalósítható a félszigeten való hosszabb időre szóló tartózkodás. A földrajzi, geológiai és históriai értékek ily módon való megismertetése így fogja kidomborítani a Nemzeti Park jelentőségét. „A nagyszálló építésével kapcsolatban eszembejut még egy másik szép gondolat: a Hősök Orgonája Tihanyban, amelyre vonatkozólag a Balatoni Kurírban nagy propagandát indítottunk, sőt az akkori apát úr: Sarudy Viktorin felkérte Wälder Gyula műépítész, jelenleg országgyűlési képviselőt, hogy a Hősi Orgona megfelelő helyének kiválasztása és amfitheatrumszerű kiépítésének tervével foglalkozzon. Emlékeim között őrzök egy fotografikus képet, amely egy erre vonatkozó megbeszélés alkalmával az apát úron kívül Mesterházy Ferenc mostani veszprémi főispán, akkori balatonfüredi főszolgabíró és Wälder Gyula műépítésszel együtt ábrázol bennünket Tihanyban. Kétségtelen ugyanis, hogy egy ilyen amfitheatrum és a vele kapcsolatos szabadtéri játékok csak magában Tihanyban rendelkezésre álló megfelelő férőhelyek útján volnának megvalósíthatók, mert a közönséget nem lehetne kitenni annak, hogy egy esetleges nyári zápor elől a kisebbméretű hajózási lehetőségek igénybevételével keressen a teljes elázás elől menedéket." — Cholnoky professzor úr színes előadása, amelyben rámutatot! honfoglaló őseinknek a Keleten való tartózkodó idejére is és azon múzeális értékekre, amelyeket győzelmes seregeink előnyomulása révén erre vonatkozólag szerezhetünk, még mélyebbé tették bennem azokat az érzéseket, amelyeket tudós agyának Kelet fantáziájával való felfrissülése már korábban kiváltott belőlem. Az a csodálatos magyar hit, amely ily körülmények között az ő lelkéből árad és amely az ő elgondolásait összekapcsolja Tihanyban létesítendő őstörténeti múzeum anyagával, bennem fogékony talajra talált.