Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1942. október / 1. évf. 5. szám

község lakosai a birtokukban lévő ingatlanaiknak ellenértékeképen ne pénzt, hanem jelenlegi ingatlanaiknál nagyobb és jobb minőségű termőföldet kapjanak másutt. — Magyarország faunájának és flórájának példányaival benépesített ilyen Nemzeti Parknak vonzóerejét nagy mértékben emelte volna elgondolása szerint a tihanyi félszigeten lévő nagyszámú gejzírkúpnak megfúrása. Ifj. Lóczy Lajos professzor úrnak azidőben adott szakvéleménye szerint ugyanis igen nagy a valószínűsége annak, hogy aránylag nem is olyan nagy mélységű fúrás után meleg gejzirvizek szöknének a magasba. — Tihany félszigettel kapcsolatos ez a legkiemelkedőbb elgondolása is sajnos az ország akkori pénzügyi helyzetére való tekintettel nem nyerhetett megvalósítást. — Istenben boldogult Klebelsberg Kunó grófnak Tihany félszigettel kapcsolatos, részben megvalósult, részben pedig — mint már említettem kizárólag fedezeti nehézségek miatt csak elgondolásnak maradt — terveinek rövid ismertetése után befejezésképen szabadjon idéznem egy cikkének részletét, amelyben annak indokolásaképen, hogy miért választotta kulturális elgondolásai egyik megvalósító területének Tihany félszigetet, a következőket mondja: „Miért mentem a kultusztárca intézményeivel éppen Tihanyba? A történelmi levegőre való tekintettel..." „1. András alapította a tihanyi apátságot, csontjai most is ott nyugosznak a tihanyi templom árpádkori kápolnájában. Azon a félszigeten minden az egészséges magyar múltról regél, mellyel összeölelkeznek a természet szépségei. Ebben a miliőben akarjuk nevetni a magyar jövendőt: a magyar ifjúságot, történeti talajon, nemzeti szellemben és haladó irányban."