Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1942. július / 1. évf. 3. szám

ßalähmiSzmilc felszín felett nincs olyan mértékű felszálló légáramlás és felhőképződés, mint a távolabbi környezet felett és bár a tó felett párásabb is a levegő, mint a szárazföld felett, de ez a páraréteg a leszálló légáramlás miatt csak az alsó levegőrétegben marad és nem alakul át felhővé. A vízfelület porlekötő hatása is lényeges szerepet kap a balatoni levegő tisztaságában. A sugárzást tekintve még egy jelenségnek van itt fontossága, még­pedig a víztükör sugárvisszaverő képességének. Oldalról nézve napos időben a széltől gyengén borzolt Balaton felszínén, mintha ezernyi csil­lagocska gyúlna ki váltakozva a zöld víz felületén. Felvillan a sok apró fényecske, hogy egy pillanat múlva kihányjon és újak ragyogjanak fel vakító fényben. Ezeket a kis sugarakat a Balaton mentette meg a parton álló ember számára, mert, ha a víz helyén szárazföld lenne, az a sugara­kat nem verné vissza ilyen mértékben, hanem a kapott sugárzás jóval nagyobb részét nyelné el magába. Mintha millió különböző hajlású apró tükör lenne elszórva a nappal mindig mozgó felszínen, úgy vetíti szét a Balaton a ráeső napsugarakat. Az így oldalról kapott napsütéstöbblet sokat jelent a fürdőző számára Persze, ha a szél nem borzolná fel a Balaton tükrét, ez a hatás jóval kisebb lenne, mert a visszaverődés a víz­szintes felületről a déli órákban nagyon meredek szögben történnék és nagy beesési szög esetén a visszavert sugár sokat veszít teljességéből. A folyton változó szögben elhelyezkedő felületdarabokból álló hullámocs­kákban azonban mindig akad olyan megfelelő elhelyezkedésű tükördarab ezer is, amelyik éppen a napsütést élvező ember testére veti a megmen­tett értékes sugarat. Gyönyörűen látszik ez a fényvisszaverődés a Bala­toni Szemle legutóbbi számában közölt „Horgász", „Esti hangulat a vízen" és „Keszthely előtt" c. M. F. I. fényképeken. Szél, bizony, van elég a Balaton körül, nagyon ritka a teljes szél­csend még alkonyatkor is. Természetes ez, hiszen a sík tófelület nem fékezi le a légáramlás erejét. Az általános légkörzésből eredő s az egész Dunántúl légáramlásának rendszerébe tartozó szeleken kívül helyileg is folytonos mozgásra készteti a levegőt a tófelület és partvidék egymástól különböző felmelegedése és lehűlése. Ha az általános légáramlás elcsen­desülne, akkor nappal a tó felől, éjjel a part felől fújna a szél. Az ural­kodó szélirány a tó nyugati felén az északi, keleti részén az északnyugati, kiegészítő, másodrangú szélirányok a déli és a délnyugati. Jellemző sajátsága mindnek, hogy örvényes (turbulens) légáramlás mert a parti domb- és hegyvidékek az egyenletes légáramlást örvényessé alakítják. Kedvező sajátság ez abból a szempontból, hogy az örvényes, állandó A SZENT LUKÁCS GYÓGYFÜRDŐ Télen nyáron nyitva Ivókúra a Rheumás betegek évszázados gyógyhelye Gyógyszálló és nyilvános étterem (Diéta) Hőforrásának ásványvize a „Kristály"

Next

/
Thumbnails
Contents