Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1942. július / 1. évf. 3. szám

ßssMxmiSzemie mélyen fekvő homokréteg húzódik, mely csak Balatonszéplakon szakad meg, hol ebben a mélységben kiterjedt kőrétegre akadtunk fúrás közben. A víz keménysége 20 német fok körül van, egyébként azonban kitűnő minőségű. Eredetileg oldott vas nincs benne, de vascsőre aggresszív. Mészaggresszív szénsavat azonban nem tartalmaz és így eternitcsöves kutakkal jól lehet boldogulni. Ebbe a rétegbe Balatonújhelgen i, Balatonzamárdin 4, Szántódon 2, Balatonföldváron 1 (15 m mély) fúrt kutat telepítettünk. Ez a réteg, miután közel került a felszínhez, Balatonföldvárnál megszűnik és a fürdőtelepen, valamint Balatonszárszón különböző helyeken a zavart rétegzési viszonyoknak megfelelően különböző (28—70 m) mélységekben találunk vizet. A vízminőség változatos, túlságosan kemény, sőt kénhydrogén tartalmú vizek is fordulnak elő, utóbbi esetben természetes vastartalommal. Balatonszemesnél a Balaton partján újból megtaláljuk 40 m körüli mélységben a vízadó réteget kb. 20 német fok keménységű és jó minőségű, azonban magasabb szénsavtartalmánál fogva aggresszívebb vízzel. A magasabban fekvő pontokon a fúrásnak megfelelően mélyebbre kell hatolnia. Balatonlelle körül ez a réteg már 60 m mélységig süllyed. Balatonbogláron a külszíni emelkedésnek megfelelően a rétegződési viszonyok ismét megzavarodnak. A vízvezeték egyik kútja 108 m mély, míg a tőle nem túlságosan messze telepített második fúrás csak 140 m mélységből kapott vizet. Vizük keménysége 23—25 német fok és míg az első kút vize vasra nem túlságos aggresszív és csak kevéssé vastartalmú, a második fúrás természetes vasat és mangánt is tartalmaz olcfva. A Balaton közelében itt 60 m mély fúrt kútról is van tudomásunk. Továbbhaladva, Jankovich-telepen 80 m körül találunk vízadó réteget, mely azonban finom szemcsézettsége miatt vízkivételre nem nagyon alkalmas. A következő vízréteg 108 m mélységben következik 20 német fok keménységgel, természetes vastartalma nincs, vasoldó tulajdonsága tekintélyes. Fonyód felé haladva, a felső vízadó réteg emelkedik és Fonyódligeten és Sándor-telepen 45—50 m körül van kitűnő minőségű, 10 német fok keménységű, vasra kis mértékben aggreszszív, de kevés természetes vasat tartalmazó vízréteg. A fonyódi bazalttömb után délnyugat felé haladva 40 m mélységben homokkőből tárható fel 25 fok kemény víz, erős vasoldó tulajdonsággal. A homokkőréteg Balatonfenyvesig tovább folytatódik lassan emelkedve, de ott már nem tartalmaz vizel, hanem alatta 60 m mélységben fekvő homokból nyerhető 15 fok keménységű víz, mely azonban nemcsak vasat oldó hatású, hanem mészaggresszív szénsavat is tartalmaz. Itt tehát különleges elővigyázati intézkedések szükségesek. Sokkal magasabban 33 m mélységben találunk vizet Balatonmáriafürdőn, ugyancsak 15 fok körüli keménységgel, jelentékeny vasaggresszív tulajdonságokkal, míg a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium régebben ott egy 134 m mély kutat furatot 25 fok körüli keménységgel, erős vasaggresszív tulajdonságokkal és természetes vastartalommal. Általánosságban tehát elmondható, hogy a somogyi parton helyenként mutatkozó — a terepszint emelkedésével is jelzett — eltérésektől eltekintve 30—60 m mélységben homok (homokkő) vízadó réteg húzódik, mely a fúrások megfelelő kiképzése esetén kifogástalan ivóvíz szolgáltatására alkalmas. A Balaton északnyugati partján a geológiai viszonyok már sokkal változatosabbak és csak néhány pont nyújt könnyebb fúrási lehetőségeket, itt