Bodnár Éva dr.: Balatoni Képtár (Keszthely, 1975)

mestere mellett, akkor hazajött és beállt honvédnak. A világosi katasztrófa után egy ideig Sopronban húzódott meg, majd a legelső adódó alkalommal visszatért Markóhoz. Mint a fóti Károlyi grófok pártfogoltja, bejárta Keletet, a Szentföldet. 1861-ben végleg Pesten telepedett le. Utazásai alatt készített vázlatait felhasználva alkotta romantikus hangulatú, keleti témájú tájképeit. Hazai tájképei is a közvetlen természetábrázolás élményéből születtek. Egyike a legszebbeknek a híres budai látképe: Mártonhegyi-út (1871). A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából a Kisfaludy terembe négy tájképet festett. Részt vett a Magyar Képzőművészeti Társulat megalapításában. Mint a Magyar Nemzeti Múzeum képtárőre, egyike volt azoknak, akik a fiatal Munkácsyt pályája kezdetén támogatták. Hagyatéki kiállítása 1890-ben volt a Műcsarnokban. BALATON-VIDÉK. 1870. o. v. 69.5x126.5 cm Jelezve jobbra lent: Ligeti A. 870. Magyar Tudományos Akadémia Repr. 46. kép MAGYAR MANNHEIMER GUSZTÁV (1859—1938) Előbb a budapesti Mintarajziskolában, majd Bécsben H. Makartnál, Münchenben L. von Löfftznél és Wagner Sándornál tanult. Budapestre visszatérve Benczúr Gyula mesteriskolájába járt. Többször volt hosszabb ideig Itáliában tanulmányúton. 1900-as évek elejétől festett balatoni témájú képeket. 1910-ben a Velencei Biennalen Tavasz c. képét a Velencei Galleria Moderna vásárolta meg. Melegbarna tónusú, oldott előadású tájképeivel, alakos kompozícióival a kiállítások állandó szereplője volt. A Szinyei Társaság alapító tagja. Több állami kitüntetést kapott. Illusztrátorként is működött; Bródy, Mikszáth műveihez készített illusztrációkat. REGGEL A BALATONON. 1900. o. v. 87x70.5 cm Jelezve balra lent: Magyar Mannheimer 900 Balatoni Múzeum, Keszthely Ltsz.: 69.3 MEDGYESSY FERENC (1881—1958) A XX. századi magyar szobrászat kimagasló alakja. Debreceni kollégiumi tanulmányainak elvégzése után, orvosi diplomát szerzett, majd Párizsban 1903—7 között előbb festői, később szobrászi tanulmányokat folytatott. Az egyiptomi, az archaikus görög szobrászat, majd Itáliában az etruszk művészet és Michelangelo hatottak elhatározó módon művészetére. 1912-ben Táncolók című domborművével a Művészház 1000 koronás díját nyerte. 92