Bodnár Éva dr.: Balatoni Képtár (Keszthely, 1975)

TIHANY. 1940. o. k. 40x50 cm Jelezve balra lent: Cserepes 1940 Tihany Magyar Nemzeti Galéria Ltsz.: 62.81 T TIHANYI MÓLÓ ESTE. 1942. o. k. 41 x 51,5 cm Jelezve jobbra lent: Cserepes 1942 Tihany Magyar Nemzeti Galéria Ltsz.: 62.75 T CSÓK ISTVÁN (1865—1961) A XX. századi magyar festészet kiemelkedő alakja a plein air festészet egyik vezetője, a nagybányai festőművészek küzdőtársa. 1882—85 között a budapesti Mintarajziskolát látogatta, Greguss János, Székely Bertalan, Lötz Károly voltak a tanárai. 1886—87 között Münchenben a Festőakadémiára járt. 1880-ban Párizsban a Julian Akadémiára iratkozott be. J. Bastien—

Lepage műveiért lelkesedett. 1890-ben Münchenbe tért vissza, ott festette az „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre" (Úrvacsora) című művét, amellyel a párizsi Salon aranyérmét, 1894-ben pedig Bécsben állami nagy érmet szerzett. Árvák (1891), Szénagyűjtők (1890), Báthori Erzsébet (1895) e korszakának fő művei. 1896-ban Nagybányán majd a Dunántúlon, színes népviseletű sokácokat festett. 1903-tól Párizsban hét termékeny esztendőt töltött. 1910-től Budapesten élt, a nyarakat rendszeresen a Balaton mellett töltötte. 1914-ben nagysikerű gyűjteményes kiállítása volt a Műcsarnokban, 1917ben Pittsburgban, 1920-tól a Szinyei Társaság, 1949-től a Magyar Képzőművészek Szövetségének volt az elnöke. Érdemei elismeréséül kétszer tüntették ki Kossuth-díjjal. Cecén (Fejér vm) szülei egykori otthonában emlékmúzeumot rendeztek be. A Magyar Népköztársaság kiváló művésze volt. SZIVÁRVÁNY A BALATON FELETT. 1930. o. fa, 112,5x100,5 cm Jelezve balra lent: Csók I. 1930. B.AIiga Magyar Nemzeti Galéria Ltsz.: F.K. 6786 Repr. 20. kép BALATONI FÜRDŐZŐK, o. v. 77x69,5 cm Jelezve balra lent: Csók I. B.AIiga Magyar Nemzeti Galéria Ltsz.: F.K. 386 70