Bodnár Éva dr.: Balatoni Képtár (Keszthely, 1975)

.. . ,,Jer: nézd a Balatont, mikor a nap reggeli lángja Tükrözetén reszket, s mikor a hold fénye alatt ég, Nézd a kék heg/eket, mint állnak sorba körülte, Melyeken a nektár csorog és az öröm dala harsog. Itt meredek sziklák tetején sok régi erős vár Omladozó falain lebeg a múlt hajdani képe. . . " BERZSENYI DÁNIEL: A BALATON A Balaton varázslatos szépsége, környékének történelmi múltja költőinket, íróinkat immár két évszázada ihleti alkotásra. A felvilágosodás korának szépszavú költője, a dalgyűjtő Pálóczy Horváth Ádám, a Balaton első poétája adta a tónak a kedvesen büszke ,,Magyar Tenger" nevet. A háborgó Balaton első leírása is tőle származik: 1788-ban Kazinczy Ferenchez intézett levelében a tihanyi partok aljában kitörő viharról a „dagadozó tengerről", mely „kicsiny tsolnakukat" életveszedelembe sodorta, élethűen, nagy részletességgel számolt be. Mély ihlet forrásává válik a Balaton lírai költőink számára: Csokonai Vitéz Mihály Lillához fűződő reménytelen érzelmeinek örökszép kifejezése, ,,A tihanyi echóhoz" a táj csodálatos szépsége láttán fakadt. Berzsenyi Dániel szelíden merengve a tó nagyszerűségét és gazdagságát magasztalja. A klasszikus versformák kitűnő mestere, a balatoni táj képének szinte azt mondhatnók, ,,első tudatos műélvezője", a Genfi-tó „virulmányát" éneklő Matthisonnal versengve kel dicséretre Batsányi János, a francia forradalom eszméinek bátor szóvivője versben dicsőíti Festetich vitorlását, a Phoenixet, az új keszthelyi sószállító hajót, mint a „Magyar föld nagy népe újulásának képét". Az 1817-től kezdődő Helikoni ünnepségek országos eseménynek számítanak; itt zeng Dukai Takách Judit, a Dunántúl Sapphoja a „szent természet remekelt csudájaként" Keszthelyről, Kisfaludy Sándor a hajdani dicsőség emlékein méláz, balatoni regéiben a legendás várak Csobánc, Tátika, Somló, Szigliget története kel életre. A regevilág történetével pedig a balatoni tájak szépségének híre bejárja az egész országot. Kisfaludy lelkes harcot folytat a Magyar Színjátszó Művészség fölsegítésére. 1831-ben Füreden épül az első dunántúli kőszínház. Az írók, a politikusok figyelme mindinkább Füred felé fordul, ahol az 1820-as évektől kezdve a reformkor nagy eszméi érlelődnek. 1837 augusztus 19-én az üvegházban rendez összejövetelt Széchenyi. Ezen nevezetes alkalomkor Széchenyiné Berzsenyi versét szavalta, a gyermekek pedig Bajza, Kölcsey, Vörösmarty strófáit. Kossuth Lajos a Pesti Hírlap hasábjain számolt be füredi élményeiről, dicsérve a tó szépségét, 5