Bodnár Éva dr.: Balatoni Képtár (Keszthely, 1975)

zordabb festői táján színei szordinosabbá váltak, finom szürkék, lágy tónusok jellemezték. Művészete igazán Tihanyban teljesedett ki, ahol a második világháború vérzivatara után húzódott meg, s ahol amerikai származású felesége a biológiai intézet könyvtárában angol fordítóként dolgozott. Eleinte még kijárt festeni, kisétált a mólóhoz, horgászott, nézte a vizet. . . és tengeri, dunai tájképeinek sorát a Balaton színköltészetét megragadó kompozícióval egészítette ki. Lefestette a haragosan hullámzó tavat (58) vagy szelíddé simult tükrét, a tihanyi virágba borult hegyoldalt (25),az apátsági templommal koronázott tájat. Egyre többet betegeskedett azonban, sétái rövidebbek lettek, végül már nem is mehetett ki lakásából. Témaköre szűkült, azt festette, ami körülötte volt a szobában, remek színdús ráiátásos csendéleteit, vagy amit az ablakból láthatott, egy kis darabot a környékből, a Biológiai Intézet parkjából és a Balatonból. Ekkor születtek legjobb művei, kiérlelt, gazdag koloritú kompozíciói. Többnyire papírra festett, alia prima alapozás nélkül, kizárólag olajfestéket használt, általában hígan kezelve — úgyhogy egyes festményei aquarellként, gouacheként hatnak. E technikával érte el azt a subtil is könnyedséget, üde, friss hatást, mely művészetének ezt a korszakát jellemzi. Festészete oldott, de a lazán, egymás mellé rakott tiszta színek mögött mindig érződik a szerkezet logikája. Csendes, meghitt otthona barátaik — Illyés Gyula, Németh László, Borsos Miklós, Bartha László, Lipták Gábor, Debrőczi Tibor — kedvelt találkozóhelye, irodalmi és művészeti eszmecserék színhelye lett. Fenyő A. Endre a szepezdi part krónikása volt, gazdag sorát festette az ötvenes-hatvanas években drámai erejű, szaggatott ecsetkezelésű, mély koloritú balatoni képeinek, melyek közül többek között a Szepezdi kilátás (42) című alkotása szerepel kiállításunkon. A fiatalon meghalt Bakky Sándort atmoszferikus hatásokat érzékeltető, rálátásban festett Napnyugta című képe, a szintén hamar eltávozott Móritz Sándort a kolorisztikus gazdagságú Szántódi révkikötő című festménye, és az ugyancsak élete teljében hirtelen meghalt Nagy Gyulát, az Alsóőrsi táj meleg színvilágú, nyugtalan ecsetkezelésű alkotása képviseli a Balatoni Képtárban. Élő mestereink között, a pannon táj és világ képben és prózában egyaránt élménygazdag megörökítője Bernáth Aurél. Klasszikusnak számító életművében jelentős helyet foglalnak el balatoni témájú festményei. 1940 óta töltötte a nyarat családjával a Balatonnál Kisőrsön, később Ábrahámhegyen. Képeinek líraisága, a hangulatoknak színárnyalatokkal való tolmácsolása a balatoni képeiben is költőiséget sugárzó. A zöldek és kékek árnyalataiban gazdag Kisőrsi tájat még 1940ben festette (32), széles panorámát befogadó nyugodt látképe, Balatoni táj tornyos villával pedig 1953-ból való (26). Káprázatosan könnyed, derűt sugárzó, finom színvilágú vízfestményeiben örökítette meg a györöki, füredi, siófoki part és strand színes látványát a mai idősebb művész-nemzedék egyik legkitűnőbb akvarellistája, Diósy Antal. Hosszú éveken át nyaralt az 1950-es, 1960-as években feleségével, a Kossuth-díjas jelmeztervező iparművésznővel, Nagyajtay Terézzel a Nemzeti Színháznak a siófoki hajógyári szigeten levő üdülőjében. A parti nyaraló első emeleti teraszos kis szobájából remek sorozatát festette a balatoni párás hajnaloknak, aranyló alkonyatoknak. Töretlen színekkel, biztos technikával, fáradhatatlan vitalitással ragadta meg a tó ezernyi szépségét (38). 40