Bodnár Éva dr.: Balatoni Képtár (Keszthely, 1975)

SZERELMEY MIKLÓS (1803—1875) Eredeti neve Liebe volt. A bécsi mérnökakadémián folytatott tanulmányai után, mint mérnökakadémiai tiszt Itáliában dolgozott, Rómában Kozina Sándorral. A hadseregből kilépve beutazta Európát, járt Ázsiában, Afrikában és Amerikában. 1844-ben Pesten könyvnyomdát nyitott. Litográfiái közül kiemelkedik a ,,Magyar hajdan és jelen" c. album, mely mintegy mintakönyvévé vált a különféle litográfiái eljárásoknak. Az első magyar élclapot, a Charivarit, Daumier műveinek hatása alatt készítette. Érdekes kísérlete volt, hogy arcképes kendőket hozzon forgalomba. ,,A kendőt körös-körül színes arabeszkek szegélyezték, s szélén Deák, Klauzál, Bezerédy és Kossuth arcképei, középen Batthyány volt nyomva." FÜRED LÁTKÉPE A KISFALUDY GŐZÖSSEL. 1848. Litográfia, 15,5x22,2 cm Magyar Történelmi Képcsarnok Ltsz.: T.2892 Repr. 4. kép CSOBÁNC. Franz Pracher rajza nyomán Litográfia, 15x21,9 cm Magyar Történelmi Képcsarnok Ltsz.: T.2885 Repr. 5. kép SZINYEI MERSE PÁL (1845—1920) A magyar művészet egyik legnagyobb alakja, a szabadtéri, ún. plein air festészetnek nemzetközi viszonylatban is egyik legkorábbi mestere, aki a francia impresszionistákkal egyidőbe n, de tőlük teljesen függetlenül olyan megoldásokhoz jutott, hogy méltán tekinthetjük az impresszionizmus egyik úttörőjének. Első mestere a nagyváradi Mezey Lajos volt, majd 1864-ben a müncheni Akadémiára iratkozott be. Igazán A. Böcklin és G. Courbet művészete hatott rá. Érdeklődését kezdettől fogva a táj, a természet problémája kötötte le. 1869-ben festett A hinta és a Ruhaszárítás című festményei előfutárai főművének, a „Majálisnak" (1873). A Majális kedvezőtlen, közönyös fogadása letörte. 1874-ben hazament, akkor festette egyik legnépszerűbb képét feleségéről, a Lilaruhás nőt, 1882-ben a Pacsirtát, Bécsben állította ki, de a kritika nem értette. Csak az 1896-os budapesti millenniumi kiállításon aratott a Majális elsöprő sikert. A fiatal festőgeneráció elragadtatva ismerte fel benne a plein air festészet korai megvalósítóját. Öreg korában számos elismerésben részesült. A Képzőművészeti Főiskola igazgatójának nevezték ki. Münchenben, Berlinben, Rómában nagy sikerrel szerepelnek művei, aranyérmet nyer, a firenzei Uffizi önarcképét kéri el. 109