Bodnár Éva dr.: Balatoni Képtár (Keszthely, 1975)

A BALATONFÜREDI KEREK-TEMPLOM. 1856. Acélmetszet. 15,3x23,6 cm Magyar Történelmi Képcsarnok Ltsz.: T 3243 Repr. 9. kép TIHANY vízf. fehér fedöfest. karton, 19,3x26,8 cm Jelzés nélkül Magyar Történelmi Képcsarnok Ltsz.: T 955 Repr. 10. kép RUDNAY GYULA (1878—1957) Budapesten, majd Münchenben Hollósy Simonnál végezte tanulmányait. Nagybányán, Rómában, Párizsban képezte tovább magát. Goya és Munkácsy hatását ötvözi festői stílusában. Képeiben letűnt magyar korok hangulatát idézte. Az első világháborúban Losoncon a menekültek látványa drámai jelenetsorozat megfestésére ösztönözte. Hódmezővásárhelyi művészbarátaival, az „alföldiekkel" Tornyai Jánossal, Pásztor Jánossal, Endre Bélával, — majd később Koszta Józseffel sajátosan magyar festészet megteremtéséért küzdött. A somogymegyei kis faluban Bábonyban 1919-től festette nyaranta élete alkonyáig a dunántúli tájat. Félévszázadon át, mint a Képzőművészeti Főiskola tanára és mint a bajai Népi Festőakadémia vezetője egész nemzedékeket nevelt. Kitűnő pedagógus volt. Kossuthdíjjal, kiváló művész címmel tüntették ki. BALATON o. v. fára ragasztva 24,3x29 cm Jelezve jobbra lent: Rudnay Balatoni Múzeum, Keszthely Ltsz.: 58.3 SZABADOS JENŐ (1911—1942) A Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi és Réti mestereknél végezte tanulmányait. Legfőbb alkotása figurális kompozíció, portré és tájkép. 1935-ben az abaújmegyei Gönc templomának freskóit készítette. 1937—38-ban Rómában volt. 1939-ben balatoni ösztöndíjat kapott, Tihanyban számos akvarellt festett. 1940-ben a Nemzeti Szalonban nyílt kiállítása. Fiatalon a második világháborúban halt meg. 106