Sági Károly szerk.: Balatoni Múzeum Keszthely (Keszthely, 1969)

58. A balatoni hajózással foglalkozik a 7. tárlónk. A Balaton ősi evezőjét, amit a múlt században még használtak, a vitrin hátlapjára helyeztük. Ugyanezt az evezőalakot látjuk a római szobrok kezében is, a forma római örökség tehát. Az evezők alatt Krieger Sámuel 1774-ben készített Balaton térképe van, mely Krieger Balaton lecsapolási tervéhez tartozik. A lecsapolással a parti birtokosok földterületét akarta Krieger növelni, és csak Tihany táján szándékozott meghagyni valamit a vízből. A terv rossz volt, így kivitelére nem is került sor. A Festetics család a XVIII. század közepétől járatott nagy teherszállító vitorlásokat a Balatonon. Leghíresebb hajó az 1797-ben készült Phönix volt. (58. kép). A hajó jelzőágyúját a halászok fogták ki a Balatonból. A Phönix „szolgája hajója" volt a modellben bemutatott kis vitorlás, amely utasokat szállított a nagy hajóra, de sport célokra is használták. Verancsics Farkas pécsi püspök XVI. századi tervei alapján készült a bemutatott kotróhajó modellje. Verancsics a várak vizesárkainak tisztítására készítette a kézi erővel működő kotróhajó tervét. Hasonló szerkezetű hajókat a Festeticsek fenékpusztai hajógyártó üzemében is állítottak elő, a Hévízi tó lefolyásának tisztítására.