Sági Károly szerk.: Balatoni Múzeum Keszthely (Keszthely, 1969)

IV. TEREM A NÉPVÁNDORLÁS KORA (V-IX. század) Tisztázatlan még, mi okozza a kor nagy népmozgalmait. Magunk részéről klímaváltozással magyarázzuk ezeket, száraz, meleg időjárással, amely az ázsiai puszták lovaspásztorait szokott legelőterületeik elhagyására kényszerítette. A kínai nagy fal kelet felé leküzdhetetlen akadályokat jelentett a lovas népek számára, csak nyugatnak volt szabad az út. Róma mesés gazdagságának a híre is vonzotta ezeket a népeket. A hunok a IV. század 70-es éveitől játszottak komoly szerepet az európai történelemben. Ebben az időben semmisítik meg a volgai alán birodalmat, ß/j-ben az egyesült keleti gót és alán erők is vereséget szenvedtek a hunoktól, akik számára ezzel megnyílt a Kárpátmedence kapuja. ^0^>-ben szerződésileg megkapták Pannónia keleti peremét, Valériát, majd ^^-ban Pannónia Drávától északra eső része is kezükbe került. A Balaton környékéről csupán Keszthely területéről ismerjük emlékanyagukat. 1954-ben a Hévízre vezető út melletti agyagbányában találtak egy kunkori gyermeksírt gazdag arany mellékletekkel. Arany nyakperec, arany övcsat és arany csizmacsatok a hun férfiak díszruháinak kellékei. Az V. százában Fenékpusztán feltűnő germán ízlésű emlékanyagról nem tudjuk még, hogy a hún uralom idején, vagy azok bukása után kerültek-e hozzánk (37. kép). A hunok utolsó királya,^ttila (434-4

jß) halála után a Kárpátmedence hun uralom alatt lévő népei fellázadtak és hatalmas csatában szétzúzták a hun haderőt.