Sági Károly szerk.: Balatoni Múzeum Keszthely (Keszthely, 1969)
elterjesztői. Vasból készültek a fegyverek, a kardok, lándzsák, pajzsfogantyúk, láncok, a nagyméretű felfüggeszthető kések. A mezőgazdaságban is új, hatékony szerszámokat honosítottak meg. Ők hozták be a vas ekepapucsot, vas sarlót, kaszát s gyakoriak az ollók, melyek a gyapjúnyíró ollóra emlékeztetnek. A korábbi időszakhoz képest a mezőgazdaság a kelták megjelenésével hatalmas lendületet vett a Dunántúlon. 26. A kelták a görögöktől tanulták meg a fazekaskorong használatát, így velük kezdődött a Dunántúlon a korongolt edények készítése. Az edények kiégetése is tökéletesebb lett, mint korábban volt, díszítésük azonban jóval egyszerűbbé vált. A 4. vitrinben kiállított kisebb-nagyobb edények a Keszthely-dobogói és Rezi-cseri temetőkből származnak. Az egyik dobogói edényke csavart füle a fazekas játékos alkotóképzeletének terméke (26. kép). A halottakat nyújtott helyzetben temették el. Csontvázas sírok kerültek elő Balatonedericsen, Ábrahámhegyen, Badacsonytördemicen, Cserszegtomaj-Dobogón, Keszthely-Csórégödörben, Keszthely-Dobogón, Szigligeten, Tapolcán. A hamvasztásos sírok előfordulása sokkal ritkább : Rezi, Vonyarcvashegy, Zalavár és talán Keszthely-Dobogó egy másik helyéről származnak. Figyelemreméltó, hogy a két rítus egy temetőn belül nem keveredik. Edényeken kívül fegyverek, bronzból, vasból, üvegből és gagatból készült ékszerek kerültek ki a sírokból.