Sági Károly szerk.: Balatoni Múzeum Keszthely (Keszthely, 1969)

VASKOR (Kb. i. e. 750—

i. sz. kezdete) A korai vaskorban, i, e. VIII. század közepén hazánkban is megjelent a vas. Egyelőre nem biztos, hogy a vaskor kezdete a Dunántúlon kapcsolatos-e etnikai változásokkal? Egy-két helyen a régi, nagy telepek élete folytatódott (pl. Vigándpetenden, Halápon), vagyis lényeges változás nem tapasztalható e telepek életében. Ugyanakkor a Fekete-tenger vidékén élt különböző népeket magába foglaló szkíta népesség tárgyi emlékei Keszthely környékére is eljutottak. A 4. számú tárlóban mutatjuk be aMihályfán talált szkíta csörgőket, melyeknek a vallási életben lehetett jelentőségük, a gonosz erők távoltartásának eszközeiként. Késővaskort Magyarországon a kelta népcsoportok megjelenéséhez köti a kutatás. A késői vaskor alakos művészetének pár jelentős darabja van képviselve a 4. vitrinben. A stilizált kis bronz emberalak Keszthely-Dobogóról származik. Itáliából, az etruszkokkal való kapcsolat révén került hozzánk. Kultikus rendeltetése volt (23. kép). A szarvasmarhát ábrázoló várvölgyi dísz (24. kép) a kis bronz emberkéhez hasonlóan valamilyen fa tárgyba lehetett beleverve. A helyi bronzkorvégi-koravaskori népesség művészeti hagyatékában gyakoriak hasonló ábrázolások, a várvölgyi darab tehát a helyi hagyomány folytatását jelenti. Figyelemreméltó a tárlóban kiállított agyagedény fülének töredéke, amelynek felső része emberi fejben záródik. Az ábrázolás néhány egyszerű vonással is