Sági Károly szerk.: Balatoni Múzeum Keszthely (Keszthely, 1969)

17.. Az I. számú tárló hátterén helyeztük el a termésrezet és termés-aranyat is. Az ember kovácsolással alakította ki ezekből kezdetben az akkori ékszereket és kőeszközöket utánzó szerszámait. Az utóbbiakat értékmérőként, pénzként is alkalmazhatták. A réz és arany Ausztriából, Erdélyből és talán a Mátrából jutott el vidékünkre. A réz és arany ritkaságánál fogva érték, amely csak a legvagyonosabbak tulajdonába kerülhetett. A fejlődés bonyolultsága, a különféle hatások következtében a hdzjormák is többfélék. Előfordulnak a nagyméretű gerendavázas hosszú házak nyomai, de előkerült egy olyan építmény alapja is, amely eddig ismeretlen a Kárpát-medencében. Keszthely-Fenékpusztán került feltárásra egy 52 m hosszú és 4 m széles földbemélyedő ház alapja. (A feltárás állapotát az 1. tárló alján levő modell mutatja.) A házban öt kemence maradványa volt, s két kemence mellett megpörkölődött emberi koponyák hevertek. A házból ezen kívül a Földközi-tenger vidékéről származó triton csigakürt (16. kép) is előkerült. Mindez arra mutat, hogy közösségi, vagy szertartási ház volt az építmény rendeltetése. Eddig csak két triton kürt került elő Magyarországon, számos ismeretes lent délen. Egy Kréta szigetén talált gemma ábrázolás (17. kép) a kürt különleges szerepére utal. Oltár előtt álló személy, valószínűleg pap, hasonló csigakürtöt fúj. Az 1. számú tárlóban van egy modern csigakürt is, amit különleges hangja miatt szarvascsalogatónak használnak a vadászok.