Sági Károly szerk.: Balatoni Múzeum Keszthely (Keszthely, 1969)

A BALATON KELETKEZÉSE A pleisztocén idején a földkéreg mozgása lesüllyesztette a Kisalföld vidékét, meggyorsult a Dunántúliközéphegység, s így a Balatonfelvidék kiemelkedése is. Az utolsó eljegesedés (Würm III) idején a Balaton helyén árkos medence-sor keletkezett, melyeket a szél tovább mélyített. A medencében víz gyűlt össze. Az egyes medencéket elválasztó küszöböket később a szél, a víz és a kéregmozgások tüntették el és kialakult a Balaton egységes mai medencéje. Dr. Zólyomi Bálint a vízbe hullott egykori virágporszemek (pollen) alapján határozta meg a tó keletkezési idejét. Szerinte tavunk az utolsó eljegesedés végső harmadában, mintegy 22 ooo évvel ezelőtt keletkezett. Fenyő és nyír volt uralkodó akkor a vidéken. Ennek az időnek növényzetéből maradt itt a csarab (Calluna vulgaris [L.] Hull.) a salföldi „Kőtenger" vidékén (12. kép) és a lesenceistvándi völgyben. 12.