Sági Károly szerk.: Balatoni Múzeum Keszthely (Keszthely, 1969)

X—XI. TEREM BALATONI FÜRDŐÉLET A balatoni fürdőélet múltját és jelenét mutatjuk be ebben a két teremben, Illyés Gyula szövegével, amit a látogató Illyés Gyula és Reismann János könyvéből ismer már. Az első, ismert balatoni üdülőhely, Füred, szénsavas forrásainak köszönhette hírét. A reformkor vezetői gyűltek itt össze, ahol csendes pihenés ürügyén készítették elő nagy politikai terveiket. Az 1838-ban először megjelent füredi vendéglista szerint itt üdült Kossuth, Széchenyi, Wesselényi Miklós, gyakran megfordult itt Deák Ferenc is, a „haza bölcse". Az írók közül Kisfaludy Sándor, Vörösmarty, Garay János abban az évben szintén Füred vendége. A régi, híres füredi Anna-bálok utódai a mai Balatonfürednek is vonzó érdekességei, mint a kis vitrin anyaga is mutatja, Kisfaludy Sándor Füreden határozta el az első magyar nyelvű színház építésének tervét, s addig fáradozott, míg 1828-ban el is kezdték építeni Fülöp József tervei szerint a 400 személyes színházat. 1831. július 2-án nyílt meg a füredi színház (68. kép). Füred után Keszthelyen épült állandó színház 1862-ben. Sajnos, pár évtized múlva mindkettőt lebontották. Balatonfüreden 1822-ben építették az első hat kabinos fürdőházat a tó partján. Ezt a régi fürdőházat 1834ben felújították és kosár-uszodával látták el. Ennek elavulása után, 1889-ben építették a nyolctornyos „hidegfürdőt", amely 1944-ig Balatonfüred egyik nevezetessége volt. Akkor a németek felrobbantották. Kossuth és Széchenyi kezdeményezésére 1846-ban