Dr. Dornyay Béla szerk.: A keszthelyi hévíz ismertetési 1795-ből (Keszthely, 1941)

ELŐSZÓ. A Balaton ÉNy-i végénél, — a Keszthely idohmithegységből lenyúló és pannóniai üledékből, meg löszből felépített, és magát Keszthelyt is hátán hordozó, E-D-i irányú halomgerinclől Ny-ra, — sűlyedt le a geológiai múltban, a mai Héviz-páhoki-tőzegvölgy, melynek E-i csücskéből nagy erővel (másodpercenkint közel egy köbméterrel) tör a felszínre az európai hírnevű Héviz, átlagosan 33 C° hőmérsékletű kitünö gyógyvize. Szentandrás-Paáh (a mai Hévizszentandrás) 1328.-dik évi határjárásakor, már említik „locus vulgaríter Heuvyz dictus" név alatt. Körülötte feküdt a zalai várnépek kilencféle ,,Páh" nevü községe, melyeknek lakói, elinte úgy látszik csak bőrpáholásra (cserzésre = pellipari) használták ennek a Hőviznek feltűnően meleg és lágy vizét, míg gyógyítási célokra, lehet hogy csak később alkalmazták. Dr. Szláby, zalamegyeí főorvos, 1769 jún. 24.-én, csak a fürdő vízének fajlagos súlyát — a környék többi vizével összehasonlítólag — határozta meg, mint arról a hercegi levéltárban levő kézirata tanúskodik. Utána az első nyomtatott ismertetést, — egy 28 oldalas kis füzet alakjában — nagyszarvaí Babótsay József, orvostudor, Zalamegye főorvosa, jelenttette meg, valószínűleg a Georgikon-alapító, nagy Festetics György gróf jóvoltából. Dr. Babótsaynak ezen névtelenül — csak D. B. I. jelzéssel — megjelent, igen ritka művecskéjét*) Dr. Singer Bernát, keszthelyi gyakorló orvos, már 1876-ban — közel öt oldalon — ismertette „Hévviz fürdő'' c. tanulmányában. *) Keszthelyen, — a nagyértékű Festetics hercegi könyvtáron kívül — csak a Balatoni Múzeum könyvtárában van meg e könyvecske, míg Fülöp Viktor kikölcsönözvén könyvtárából, azt többé nem tudta visszaszerezni magának és így 3>z Keszthelyen ma is lappanghat valahol 1 Budapesten meg-