Dr. Dornyay Béla: Egregy árpádkori temploma (Keszthely, 1941)

Közép-Európa legnagyobb tava, a bűbájos Balaton ÉNy-i csücskénél fekszik a zalamegyei Keszthely nagyközség (195 — 123—140 m), az egyetlen városias település a nagy tó partján. Tőle légvonalban 5 — 6 km-nyire buzog fel óriási erővel a Hévíz radioaktiv forrástava, melynek kb. 35 C° os gyógyvize páratlan egész Európában. Héviz közelében fekszik Egregy kisközség, melytől E-ra félkilométernyire (Hévíztől 2*3 km), enyhén lejtő domboldalon, temető közepén, majdnem teljes eredetiségében, még ma is áll magánosan — mint valami óriási »passer solitarius« —, a magyarországi román építészeti izlés bájos kis alkotása, az egregyi árpádkori templom (146 m). A mai, u. n, „Kisbalaton" (eliszaposodása és feltöltődése előtt, — tehát nem is olyan régen — ez is csak amolyan «rendes* balatoni víztükör volt!) felől, a Hévizén át és a hírneves Dobogó doiomitbércének Ny-i lábai alatt, hosszú láprétség nyúlik föl. egészen az egykori »Vindornyaláp«-ig, melyet már 1328-ban Sár, Hosszúsár (palus saar, Huzyusaar nominata) néven említenek okleveleink. Ma már dús rétek és kaszálók vannak rajta, de nagyobb tavaszi áradások alkalmával még manapság is el-elönti ezt a völgyet a Héviz, meg a Gyöngyös vize. A Héviz-völgy K-i oldalából a Keszthelyi-hegység dolomitrögei emelkednek ki, Ny felől pedig a keszthelyi halomgerinc pannóniai üledékei szegélyezik. Ennek az É—D-i lefutású halomgerincnek egyik, terraszszerűen előugró domblejtőjén áll — a középkor szokásához híven, még ma is temetőben —, a Szent Magdolna tiszteletére szentelt, románizlésü s még a XII dik században*) épített kisded templom, mely puritán egyszerűségű román formáival, kitűnő arányaival, ikerablakos, *) Rómer Fióris szerint (1876) a 13. században, Lipp Vilmos szerint (1884) »szerkezete határozottan a XII. század második felére vall*. Békefi Rémig szerint (1907) az épület korát a XIII. századra tehetjük, Csányi Károly szerint (1935) »értékes képviselője a XII. századbeli román stilus nemes egyrüségü formáinak*, Szőnyi Ottó szerint a 13. szd. elejéről való.