Dr. Dornyay Béla: Keszthely-végvár a törökvilágban (Keszthely, 1935)

Tudjuk ugyanis, hogy Keszthelynek 1247-ben — tehát mindjárt a tatárjárás után, — két kápolnája is volt ; az egyik Szent Márton, a másik pedig Szent Lőrinc tiszteletére. Mint Hékefi Ramignél el'"Ti

1,1

) ezen két kápolna keletkezéséről, jóval később, jó egy század múlva, a következő — tehát csak hagyományon alapult — felfogás volt. „Keszthelyen jó ideig csak a Szent Márton tiszteletére avatott paróchiás templom állott. Később azonban, midőn a lakosság száma megnőtt és a község nagyon szétterült, a hivek kényelmére, a község közepén, megépítették a Szent Lőrinc kápolnát. Ez fiókegyháza lett a Szent Márton plébániai egyháznak. Ezen utóbbi papja, vagyis a plébános rendelt oda káplánokat, akik az ístenitiszteletet végezték és a halottakat a kápolnánál eltemették." 4Eszerint tehát

r-.a^áÍta4ános~--köz^pkor-i szokás sypriní,, még, te.mestä,íflu.voiU p.^áp^r

13 1r

^riil n „András keszthelyi plébános 1268ban arról panaszkodik V. Orbán pápának, hogy a ferencesek" (kiknek idehivása, idejövetele, letelepedése, alapitója ismeretlen) „ilyen tényállás mellett, a kápolnát, a hozzátartozó házakkal, kertekkel és területtel elfoglalták és itt a szentsége1

) A Balaton környékének egyházai és várpj £ középkorban. Bpest, 1907., p. 149,