Dr. Dornyay Béla: Keszthely-végvár a törökvilágban (Keszthely, 1935)

ták az ugyancsak mégrongált rendházukat és templomukat is, utóbbit a kor uralkodó Ízlésében a barokkban. Azonban az azóta eltelt hosszú idő, legalább is kétszáz esztendő és a sokféle átalakítás, még sem tüntethetett el minden nyomot Keszthely hajdani végvárából. A templom déli oldalán lőrések nyomait még ma is felfedezheti a hozzáértő éles szeme. Régen betemették már a várat egykor környező vizárkait is, de ennek kifelé eső falrészleteiből, vagyis az escarpe-al szemben fekvő ú. n. contrescarpe-jából, ujabban is felszínre kerülnek néha egyes részletek, főleg földmunkálatoknál, házalapozásoknál, így pl. az uj gimnázium építkezésénél, de a gimnázium udvara mögötti Jókai-utca fordulatánál is, amikor ott pl. Jászay Ignác ny. plébános a háza alapját ásatta, 3 méter széles alapfalmaradványokra bukkantak, amelyekből állítólag annyi jó kőanyag került a felszínre, hogy nemcsak a plébános új háza épülhetett fel belőle, de még eladásra is jutott abból. De sok jó építőkövet is elhordták ide, a fenéki római Castrum nagyszerű épületéből és pedig nemcsak a Laczkffykorabeli ferences-telep építéséhez, hanem egészen bizonyosan, (bár ezt oklevelesen nem tudom igazolni) a keszthelyi végvár sürgős építésének idején is ! Tehát ezt is csak szegény jó öreg Mogentiana sínylette