Dr. Dornyay Béla: Keszthely-végvár a törökvilágban (Keszthely, 1935)

dani keszthelyi vár alapfalaínak bizonyultak. Körülbelül mindössze ennyit tudtunk eddig Keszthely váráról ! A Bécsi Magyar Történeti Intézet Evkönyvében

14

) Pataki Vidor irt egy értékes tanulmányt ,,A XVI. századi várépítés Magyarországon'' címmel. Ebben irja, hogy Buda elfoglalása (1541) után lázas várépítő és átalakító munka indul meg Horvátországtól kezdve Zalám égvén át, a Balaton nyugati partja mentén stb., Eger, Ónod, Tokaj irányában. Ezt a várépítési korszakot Pataki a hevenyészett vagy szükségépítkezések korának ( 1541 -1556) nevezi. Szerinte a kisebb várakat nemcsak modernizálni kellett, hanem nagyobbítani is, illetve az ilyen várak közötti nagyobb távolságokat új erődök emelésével rövidíteni. Erre mindkét oldalon az erődítésre alkalmas terep, de még inkább egy-egy kőépület (templom, kolostor, kastély) jött számításba. A második korszak volt : A Haditanács ó-olasz rendszerű építkezései, 15561570. Ekkor a Dunántúl vándorépítőmesterét Giulió Tarckho-t 1569-ben küldik ki a dunántúli összes (elavult és modern) erődítések térképezésére, hogy ezek alapján a haditanács dönteni tudjon, melyiket érdemes átépíteni, melyiket kell lebontani, Dunántúli működéséről — irja Pataki *

4

) I. évi., évszám nélkül, p. \—35-