Molnár György - Tar Ferenc: Fürdőkultúra és hajózástörténet (A Balatoni Múzeum Állandó Kiállításának Katalógusai 7. Keszthely, 1988)

Számos kisebb egyesület és vízisporttelep is létesül, Füred, Almádi és Siófok mellett Földvárott és számos kisebb üdülőhelyen. A legeredményesebb vitorlázók között Gömbös Gyulát és József főherceget épp úgy megtaláljuk, mint Kandó Kálmánt és a szellemi élet számos kiválóságát. Külföldi vitorlások is mind gyakrabban tűnnek fel a tavon, 1933-ban Füreden vitorlás Európa bajnokságot is rendeztek. A világ vitorlás társadalma ugyan mindig számon tartotta a balatoni hajókat, hiszen például azok már az 1897-es Lloyd Yacht Regiszterben is szerepelnek, de ilyen rangos világversenyre Magyarországon ekkor került először sor. A balatoni vitorlássport felfutása a balatonfüredi hajógyáron kívül több tucat kisebb csónaképítő műhelyt is ellátott munkával. Éppen a fahajóépítésben szerzett jártassága miatt vált a balatonfüredi hajógyár a II. világháború idejében sporthajók helyett többszáz fatestű katonai rohamcsónak, aknásznaszád és ponton gyártójává. A háború végén a sporthajóállomány is súlyos károkat szenvedett. MOTORCSÓNAKOK A BALATONON Az első motorcsónakot Füreden még 1889-ben építették és ezzel jócskán az európai elsők közé kerültek. A motorcsónak sport azonban sosem vált olyan népszerűvé, mint a vitorlázás. Az 1920-as évekig a beépített motoros csónakokat használták. Ezek a vitorlásokhoz hasonlóan tengeri mintákat követtek, személyzetet igényeltek, pzért fenntartásuk nagyon drága volt. Jól jellemzi ezt a típust a kiállításon látható kép gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatási miniszter yachtjáról. Amikor a húszas évek végén megjelentek a viszonylag olcsóbb külső motorok (farmotorok) és az azokhoz tartozó kisebb csónaktestek, a motorcsónak sport népszerűségben, divatosságban továbbra is a vitorlázás mögött maradt a Balatonon. A motorizáció alacsony foka - hiszen még 1938-ban is mindössze 40 000 gépjármű közlekedett hazánkban - ilyen módon tükröződött a vízi sportban. Bármilyen kiváló motorokat is gyártottak ekkor a magyar üzemek: ISTROS, Magyar König, King majd Buday, a motorcsónakok száma igazán csak az 1960-as években nőtt meg. Ennek viszont a máig érvényben levő tilalom vetett véget. 23