Molnár György - Tar Ferenc: Fürdőkultúra és hajózástörténet (A Balatoni Múzeum Állandó Kiállításának Katalógusai 7. Keszthely, 1988)

említettük - nem a Balatonban fürödtek, hanem a gyógyvízben. így a fürdés célja is mindenekelőtt a gyógyulás volt. A szűk rétegnek, mely megengedhette magának a balatoni fürdőhelyre való utazást a gyógyfürdő mellett mást is kellett nyújtani. 1831. július 3-án Ksfaludy Sándor kezdeményezésére Balatonfüreden nyitotta meg kapuit a Dunántúl első kőszínháza. Keszthelyen 1862 júniusában nyílt meg a nyári színház. Később Siófokon is megépült a „Színkör" szép épülete. Az előadásokat nemcsak színházakban, hanem szállodákban, éttermekben is rendeztek. (Friz jobb 7-8-9.) A színtársulatok előadásai mellett a századfordulótól jelentőssé vált az amatőr színjátszás. (Friz jobb 5-6.) A 19. század végétől egyre több szórakozási lehetőség közül válogathatott a kiépülő Balaton partján a pihenésre, felfrissülésre vágyó látogató. Sági János 1902-ben keszthelyi ismertetőjében így ír erről: „A vendéglő (Hullám szálló - TF.) terrasszán naponkint czigányzene szórakoztatja a közönséget, teljesen díjtalanul... Aközönség a Balatonnál sok szórakozást talál. Két csónakázó-helyiségben számos csónak, szandolin és vitorlás-hajók állanak rendelkezésre. Amatrózok evezésre tanítanak. Alawn-tennis-pályán kellemesen múlik az idő. A szállodákban olvasószoba, tekeasztal, zongora áll a vendégek rendelkezésére. Tekepályáról, a gyermekek részére pedig játszó-, és labdázó helyről, hintáról gondoskodtak. A parti szállodában több estélyt, mulatságot rendeznek a vendégek tiszteletére. Nevezetesek a keszthelyi »velenczei estek« a Balatonon. Apart sétányát kivilágítják, tűzi-játékot rendeznek, kivilágított csónakokat bocsátanak díjtalanul rendelkezésre. A »velenczei est« káprázatosan szép. A lampionok fényét, a rakéták ragyogását ezerszeresen tükrözi vissza a Balaton felülete." Sorra épültek a zenepavilonok (Friz bal 2.) a parti településeken és a Reischl családnak köszönhetően kiépült Hévízen - kedves színfoltot jelentettek a sétányokon. Már századunk legelején törekedtek arra, hogy a Balaton és a balatoni települések télen is nyújtsanak szórakozási lehetőséget az itt élőknek és idelátogatóknak. Jégfarsangot, jégünnepélyt rendeztek. A korabeli újság (1909) így tudósít erről: „Fölszerelték az utolsó szánt, fakutyákat, a Rennwolfot, fölkötötték a vitorlás korcsolyákat, s hölgyek, urak, gyermekek vígan kergetőznek, versenyeznek, sikonganak a pompás jégbálán." Fakutyázás 9