Müller Róbert - Petánovics Katalin - M. Virág Zsuzsanna: Ékszer- és viselettörténet (A Balatoni Múzeum Állandó Kiállításának Katalógusai 5. Keszthely, 1987)

PETÀNOVICS KATALIN A BALATON MELLÉKI VISELET A föld nem őrizte meg azokat a ruhákat, amelyeken a tablókon látható régészeti ékszereket viselték egykori tulajdonosai. Csak elképzeljük azokat. A100-150 évre visszatekintő népviseletek esetében más a helyzet. Ismerjük színeiket, anyagukat, használati módjukat, s nyomon kísérhetjük változásaikat. így találkozik e teremben a többezeréves múlt, s a közelmúlt, hogy mindkettő hírt adjon egy eltűnt, vagy az éppen szemünk előtt eltűnőben lévő viseleti kultúráról. A vitrinben a Balatonhoz közel eső két falu - Sármellék és Zalavár - viseletének anyagát helyeztük el. A kiállítás nemcsak az élet jelentős eseményeit akarja bemutatni az esküvőtől az öregkorig, hanem egyúttal röviden összefoglalja a viselet fejlődését, alakulását a század elejétől napjainkig. A szemlélő számára úgy tűnik, hogy semmi lényeges változás nem történt a közel száz évet felölelő idő alatt. Maradt a bő szoknya, a kötény, a vállkendő, a gyöngyöskonty. így igaz. A divat lassan hódított a paraszti közösségekben, hiszen a ruha vagyontárgynak számított, csak apró változások mutatják a megújulás igényét és a megvalósítás anyagi lehetőségét. Hogy jobban megérthessük a népviseletek kialakulását, röviden tekintsük át történelmi előzményeit, létrejöttének okait. A 16. században jelentek meg először azok a rendelkezések, amelyek előírták, hogy miben járhat a jobbágy, a kézműves és a nemesember. Ettől kezdve maradtak fenn a különböző viseletábrázolások az egyes társadalmi rétegekről. De ez még nem jelentette a népviseletek mai értelemben vett kialakulását, hiszen az azonos gazdasági körülmények között élő csoportok - a parasztság is - országszerte hasonló öltözetben járt. Maguk a viseletek - s szinte egyidőben velük a népviselet fogalma - csak jóval később születtek meg, s Európa-szerte politikai és gazdasági okokra vezethetők vissza. Nálunk a nép felé fordulást a Habsburgok erőszakos németesítési politikája elleni tiltakozás váltotta ki. A reformkorban a hazafiak közül sokan a magyar nyelvért folytatott küzdelemmel csaknem egyenlő fontosságúnak tekintették a magyar öltözetért indított harcot is. A népköltési gyűjteményekkel párhuzamosan jelentek meg az első albumok a népviseletről, és a haladó szellemű folyóiratok is rendszeresen közöltek leírásokat és ábrázolásokat a különböző vidékek öltözetéről. Ez az oka annak, hogy a magyar népviseletek történetét a 19. század elejéről jól ismerjük, míg a megelőző korokról keveset tudunk. A paraszti viselet alakulásában több fontos tényező játszott szerepet: 1. A keleti hatások - a színesség szeretete, az egyenes és a derékszögű szabásvonalak -, amelyet részben a magyarság hozott magával, s amelyet a betelepített kunok, besenyők, majd a 150 évig tartó török uralom tartott életben, illetve újított föl. 2. A középkori paraszti viseletben szerepet játszott a nyugat-európai parasztság szürke öltözete, de a gótika színszeretete is. Erről tanúskodnak egyes ábrázolások és a vagyonlisták ruházatra vonatkozó leírásai.