Müller Róbert - Petánovics Katalin - M. Virág Zsuzsanna: Ékszer- és viselettörténet (A Balatoni Múzeum Állandó Kiállításának Katalógusai 5. Keszthely, 1987)

41. Népvándorláskor I. (Hunok, germánok) A 370-es években jelentek meg Kelet-Európában a hunok. Az előlük menekülő népek indították el a nagy népvándorlást. 420 körül az Al-Dunánál, alig tíz év múlva pedig már a Kárpát-medencében volt a hunok központja. Ugyancsak a 430-as években került uralmuk alá a Dunántúl is, ahol ezzel megszűnt a római igazgatás. A hun uralom alig két évtizedig tartott területünkön, hisz legnagyobb uralkodójuk Attila 453ban bekövetkezett halála után a meghódított germánok a gepidákvQZQtésévd fellázadtak, és a legyőzött hunok 455-ben kénytelenek voltak elhagyni a Kárpát-medencét. A hunok birodalma alávetett népekből, törzsekből állt, amelyek felett vékony uralkodóréteget képeztek a hunok. Viseletük, ékszereik természetesen hatással voltak a meghódított vagy csatlakozott népekre is, ezért helyesebb hunkori emlékanyagról beszélni. Hunkori germán sírból származik egy aranyozott ezüst fibulapár (15.) és egy nagy ezüstcsat (16.). Ugyancsak az 5. század első felére keltezhetők a szépen díszített, csontból készült púposhátú fésűk (5-6.). A nomád viselet jellemző darabjai a süveg, amit a rangjelzőül szolgáló cikáda dísztűs'el díszítettek (4., másolat), a szűk, övvel ellátott kabát, a nadrág és a puhatalpú csiz-