Müller Róbert - Petánovics Katalin: A földművelés története (A Balatoni Múzeum Állandó Kiállításának Katalógusai 4. Keszthely, 1990)

Főleg a 16. századi háborúk pusztításai nyomán néptelenedtek el nagy területek. A megmaradt lakosság a földművelés helyett az állattartást részesítette előnyben, mert az állatállomány könnyebben menekíthető váratlan támadás esetén. Amegműveletlen földek elvadultak, beerdősödtek. A földbőség miatt egyes területeken újra elterjedt a vad talajváltó művelés és a szabad földfoglalás. A 18. században a Rákóczi-szabadságharc után a túlnépesedett királyi területekről átköltözők, és a külföldről, főleg német területekről hozott telepesek révén népesedett be újra az egykori hódoltsági terület, és ezzel egy új fejezet kezdődött a magyar földművelés történetében.