Müller Róbert - Petánovics Katalin: A halászat története (A Balatoni Múzeum Állandó Kiállításának Katalógusai 3. Keszthely, 1987)

A nagy folyóvizek menti városokban a halászatból élő nagyhalászok (más mesteremberekhez hasonlóan) a 15-16. században céhekbe tömörültek. A többi halászcéh jóval később, csak a 18-19. században jött létre. így történt ez a Balaton menti halászcéhek (a tihanyi, a vörsi, a balatonszentgyörgyi stb.) esetében is. A keszthelyi halászcéh 70 alapítótaggal, 1713-ban alakult meg, és 1884-ig, feloszlatásukig 251 halászt sorolnak fel az iratok. Az újabb kutatások feltételezik, hogy talán a földesúr sürgette a céhalapítást, hogy ne kelljen külön-külön szerződést kötnie a halászokkal. Mindenesetre a Balatonon speciális halászcéh-változatok alakultak ki, amelyek különböztek a nagy folyók menti céhektől. A keszthelyi halászcéh sem a komáromi céh artikulusait vette át, mint Jankó János gondolta, inkább valamely helyi céh volt a minta az általános előírásokra, a halászati cikkelyeket pedig a jellegzetesen balatoni gyakorlatból állították össze. Az első articulusban nincs szó inasokról, legényekről, vándorlásról, remeklésről. Mindez csak az 1776-os központilag szabályozott céhiratban fordul elő. Addig a céhhez való tartozást először „Az vizhöz való Esküvés" szabta meg, ami Sólymos Ede szerint talán a tanulóidőt jelentette, mert a céhbe lépéskor a mesterek újabb esküt tettek (37). Gondoskodtak az özvegyekről és a munkaképtelen mesterekről. A temetésről is maguk intézkedtek. Volt két ravatalozó állványuk (Szent Mihály lova), egy kisebb és egy nagyobb, melyeket nemcsak saját céhtagjaik elhalálozásakor használtak, hanem pénzért másoknak is kikölcsönöztek. Acéh élén a céhgyűlésen megválasztott céh mester állt, segítője a szolgálómesterés az írásbeli ügyeket intéző nótárius, vagy jegyző. Acéh tulajdonában volt a céhláda (43), ebben tartották a testület iratait, a céhszabályzatot (38), a pénzt, a céhpecsétet (friz jobb 2.). A céhláda különleges megbecsülésben részesült. Minden jelentős eseményt a nyitott fedelű céhláda előtt bonyolítottak le. (Sólymos Ede újabb kutatásai szerint ez a láda nem a keszthelyieké volt, mint ahogy azt Jankó János gondolta, hanem a balatonszentgyörgyieké. A ládán jelzett évben ott voltak hasonló kezdőbetűjű halászmesterek, nem Keszthelyen.) Akeszthelyi halászcéh első ismert kancsóját 1774. június 16-án „avatták" fel. Akiállításban szereplő mázatlan céhkorsó 1840-ből való. (41) KESZTHELYI NEMES HALÁSZ CZÉH KORSÓJA KÉSZÜLT 1840— ESZTENDŐBEN MÁJUS 12— UJVÁRY JÓZSEF FAZEKAS ÁLTAL Felirata: KENÉSEI ANTAL CZÉH MESTER SZABÓ IMRE JEGYZŐ GÖNDŐTS JÁNOS SZALAY JÓZSEF NYERS FERENTZ MENYHÁRT ANTAL ÉS A TÖBBI AZON IDŐBEN CZÉHBELI TÁRSAK Céhünnepek alkalmával borral töltve gyakran körbejárt a terített asztalokon, a céhszabályok előírásai szerint illően viselkedő céhtagok között. A körtefából faragott, hasán 1859-es évszámot viselő ponty a céh behívótáblája volt. (40). Egész Magyarország területén összesen két halászcéh behívótáblát isme-