Gyulai Ferenc - Petánovics Katalin: A Balaton természeti képe. A láp haszna (A Balatoni Múzeum Állandó Kiállításának Katalógusai 1. Keszthely, 1990))

A láp haszna

Vesszőből készült csirkeborító De az uradalom egyéb hasznot is húzott a lápon termő fákból, amelyeket kiadott a teknővájó cigányoknak készpénzfizetés és természetbeni szolgáltatás fejében. A ci­gányok a számukra kijelölt fákból különböző méretű és rendeltetésű teknőket (24), melencéket (22), lapátokat (16,25), főzőkanalakat (15,17,18), és klumpákat (19) ké­szítettek. (Friz jobb 9-11.) De a 19. század végéig gyakran faragtak teknőbölcsőt is (26), amelyet elsősorban a cigányok, de a mezei munkában részt vevő parasztasszo­nyok is szívesen használtak. A bölcső oldalán levő kampósor a teknőben fekvő csecse­mő lekötésére szolgált, és így könnyen magukkal vihették a mezőre. A fatárgyak mellett - szinte csak jelzésszerűen - néhány vesszőből készült esz­közt is kiállítottunk (20-21). A mocsárban tenyésző különböző vesszőfajtákból (hamvas füz vagy rekettye, fülesfűz, sárga fűz) - amelyeket rövid nyelű matukával szedtek - rendkívül változatos tárgyakat fontak: halászati eszközöket, kosarakat, csir-

Next

/
Thumbnails
Contents