Gyulai Ferenc - Petánovics Katalin: A Balaton természeti képe. A láp haszna (A Balatoni Múzeum Állandó Kiállításának Katalógusai 1. Keszthely, 1990))

A Balaton természeti képe

A Balaton-felvidéken elsősorban a víz romboló hatásával, az erózióval kell számolni. Az erózió ott okoz különösen nagy károkat, ahol a hegyvidék erősen tagolt, a völgyeket meredek lejtők határolják. Ilyen helyeken a talajok sekély termőréteggel rendelkeznek, és vízvisszatartó képességük csekély. Becslés szerint a lejtős területek minden egyes hektárjáról évente 30-60 tonna talaj mosódik le, ami az egész vízgyűjtőre vonatkoztatva 5-10 megatonna termőföldet jelent. Természetesen ez átlagérték. Helyenként azonban a vízmosásos erózió utolsó fázisa is előfordul, a földes kopárok megjelenése. A talajok felső - humuszban, növényi tápanyagokban és mikroorganizmusokban gazdag - rétegének pusztulása felmérhetetlen kárt jelent. A szél talajromboló hatása a defláció. Elsősorban a somogyi homoktalajokon lép fel. A szél elhordja a finom talajszemcséket és csak a rossz vízvisszatartó képességű, humuszban, tápanyagban szegény durvább részek maradnak vissza. * Tőzeghasznosítás A Kis-Balaton, Nagyberek rétláp talaja a lecsapolásukat megelőző időszakban állandó vízborítás során felhalmozódott szerves anyagból képződött. Talajszelvényeiknek metszetében eltérő minőségű és vastagságú tőzegrétegeket találunk. A vízi növények - a gyékény, káka, sás, nád - föld feletti és föld alatti részei levegőtől elzártan csak részben bomlanak el. Nagyobbrészt megőrzik sejtszerkezetüket. Sok év alatt felhalmozódnak és vastag réteget képeznek. A számítások szerint 1 m vastag tőzeg képződéséhez ezer évre van szükség. így a Keszthelyi láp egyes helyein mért 13 m vastag tőzegrétegének létrejöttéhez 13 ezer évre (!) volt szükség. A tőzegképződés anyaga és jellege szerint megkülönböztetünk nyers, vagy szalmás tőzeget, rostos tőzeget, vegyes tőzeget és szuroktőzeget. Ez utóbbi a legjobb minőségű. Benne a növényi szövetek már nem ismerhetők fel. A Kis-Balaton területén található tőzeg jó minőségű. Szervesanyag-tartalma átlagosan 30%, néha ennél is több. Akitermelt tőzeg sokoldalú felhasználása nagy múltra tekint vissza. Mária Terézia 100 arany jutalmat tűzött ki azoknak, akik a tőzeget szenesítik. Az iparosítás kezdeteinek áldozatul eső Balaton menti erdők védelmére a kancellária és a helytartótanács a fa helyett a tőzeget ajánlotta tüzelésre az itt élő lakosságnak. A tőzeget összegyűjtötték, de nem őrizték; bíztak abban, hogy a lakosság széthordja. Valóban ez is történt. De a bécsi udvar mégsem érte el szándékát. Az emberek csak éjjel mertek tüzelni, a kemencéket lezárták. Féltek, hogy a füst elárulja a tőzegtolvajokat. A széngáztól főfájásban szenvedtek. Nem is kedvelték meg az itt élő népek a tőzeggel való tüzelést. Az első, majd a második világháború utáni szénhiány miatt fontossá vált a tőzeg. Ma a kitermelt tőzeget sokoldalúan használják fel: talajjavításra, kertészeti és dísznövénytermesztéshez, hő- és hangszigetelő anyag gyártására. De készül belőle aktív szén is. Fontos export cikk. A kiállításban szereplő tőzegkitermelést bemutató fotók a Dél-Somogyi Állami Gazdaság zalaszentmihályi üzemében készültek. Ugyaninnen származnak az exportcsomagolású virágföldek is. Élőhelyek a Balatonban A vízi szervezetek életteréül szolgáló tiszta „balatoni víz" speciális vízminőségi kategória. A sok kalciumot, hidrogén-karbonátot és széndioxidot tartalmazó befolyó