Gyulai Ferenc - Petánovics Katalin: A Balaton természeti képe. A láp haszna (A Balatoni Múzeum Állandó Kiállításának Katalógusai 1. Keszthely, 1990))

A Balaton természeti képe

A kétszárnyúak (Di ptera) rendbe tartozó legyek, bögölyök bagócsok nyaranta embernek-állatnak sok kellemetlenséget okoznak. A Balaton mellett nyaralók olykor sokat szenvednek a csípőszúnyogoktól. A vizsgálatok kimutatták, hogy a balatoni csípöszúnyog{C\x\\á\áa.é) fauna összetételben az elmúlt negyedszázadban jelentős mennyiségi és minőségi változások történtek. Egyes fajok előretörtek, mások elvesztették vezető szerepüket. A tavaszi csípőszúnyog fajok közül a sárga szúnyog (Aedes flavescens) vezető szerepét a hasonló ökológiai feltételekkel rendelkező Aèdes annulipes vette át. A korábban igen kellemetlen foltosszúnyog (Culex modestus) (21) mennyisége csökkent. A szúnyogkellemetlenség fő okozójává sok helyütt (pl. Tihany, Keszthelyi-öböl) a mocsári szúnyog (Mansonia richardii) (22) vált. Agyötrőszúnyog (Aedes vexans) előfordulási aránya csökkent ugyan jelentőségét azonban megőrizte. A sorban ezután egy másik gyötrőszúnyogfaj, az Aedes annulipes következik. Ez utóbbi két faj főleg Balatonfúzfő környékén kizárólagos. A Balaton környékének legszúnyogosabb települései: Tihany, Balatonfüzfő, Keszthely, Balatonmária, Fonyódliget, Boglárlelle. A Balaton-környék természetvédelmi területének kivételével nyaranta több ízben légi úton gyérítik a szúnyogokat. Az árvaszúnyogok (tudományos nevük: Chironomidea) első ránézésre bár nagyon hasonlítanak közeli rokonaikhoz, a csípőszúnyogokhoz (Culicidae), de azoktól eltérően nem csípnek, hanem teljesen ártalmatlanok. Teljes átalakulással (holometamorfózis) fejlődnek, azaz a tojásokon kívül három fejlődési alakjuk van: a vizek üledékében vagy bevonataiban élő, hosszú, megnyúlt testű és aktívan táplálkozó lárvák, a víz felszínére emelkedő mozgékony bábok és a bábbőrből való kibújás után a partokra kirepülő, s ott általában a növényzet között elrejtőző, de gyakran sűrű rajokban repkedő, s este a fényre is repülő imágók. A lárva él a leghosszabb ideig (néhány héttől egy évig), a bábállapot többnyire csak néhány óráig tart, és az imágók élettartama is legfeljebb egy-két hét. Az imágók nem táplálkoznak, szerepük a faj fenntartása (a párzás és a tojásrakás). Vizeink árvaszúnyog faunája általában igen gazdag. Afauna fajösszetétele és annak változása a környezetminőség romlásának vagy éppen javulásának egyik igen érzékeny biológiai mutatója, s ezért került sor részletes vizsgálatukra a Balaton esetében is. A Balaton nyíltvizű üledéklakó árvaszúnyog lárváinál a vizsgálatok kezdetén, 1978-ban adva volt egy sajátos hossztengelymenti helyzetkép, ami DNy-ról ÉKfelé az egyedszám növekedésében, ill. az állatok testtömegének (biomasszájának) a csökkenésében nyilvánult meg. Ennek a jelenségnek a hátterét a fajösszetételbeli különbségek adták, mégpedig a Keszthelyi- és a Szigligeti-medencében a nagytestű, tudományosan elsőként a Balatonból leírt Chironomus balatonicus lárvák Jelentős száma, a Középső- és az Északkeleti-medencében pedig a kistermetű (elsősorban Procladius) fajokhoz tartozó egyedek abszolút dominanciája. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Ökológiai Tanszékének vizsgálata szerint ez a kép 1982 őszére alapvetően megváltozott, az egyedszám és a biomassza is kiegyenlítődött, mégpedig oly módon, hogy a Balaton lényegében teljes hosszában a Keszthelyi-medencéhez többé-kevésbé hasonló állapotúvá vált. A különbségek és változások okainak kiderítésére törekedve több olyan tényező vizsgálatára is sor került, amelyek a fauna-összetétel alakulására hatással lehettek. A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a befolyók (elsősorban a Zala) által a Balatonba bejuttatott különlegesen veszélyes szennyező anyagok közül ma még sem a nehézfémek, sem a klórozott szénhidrogének előfordulása nem hozható összefüggésbe az árvaszúnyogok tér-időbeli tömegeloszlási viszonyaival, azaz mennyiségüket ma még nem minősíthetjük toxikusnak vagy károsnak az üledéklakó árvaszúnyogok szempontjából. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy más élőlényekre hatástalanok