Gyulai Ferenc - Petánovics Katalin: A Balaton természeti képe. A láp haszna (A Balatoni Múzeum Állandó Kiállításának Katalógusai 1. Keszthely, 1990))

A Balaton természeti képe

pusztításától. A déli parton a pannonréteg még vastagabb: Fonyódnál 420 méter, Balatonbozsoknál 180 méter. Kissé délebre azonban már eléri az 1000 méter vastagságot is. A Keszthelyi-hegység nyugati peremén karbonátos, csillámos, lemezes homokkő található. Fejtés után kitűnő lábazati kőnek használják. A Balaton-felvidék hegyeinek oldalán mintegy 200 m Adria feletti magasságban kavicsok, konglomerátumok jelzik az egykori Pannon beltenger partvonalát. Taljándörögtől Szentkirályszabadjáig a beltenger öbleiben képződött 30 m vastagságot is elérő édesvízi mészkő (27) található. A Káli-medence „Kőntengere" is a Pannon tenger turzásmaradványa. Kővágóörs, Kisörs, Salföid környékén jó minőségű és jelentős üveghomok-készlet található. A Pannon beltenger parti turzásaként rakódott le ez a tiszta kvarchomok. A tengervíz mozgása mintegy természetes mosással tisztította a homokot. Később tiszta kovasav cementálta össze a szemcséket. Az üveggyártás alapanyagaként hasznosítják. Az üveg kovasav és fémoxidok olvasztásából nyert túlhűtött szilárd olvadék, amorf szilikát. A kovasav tartalmú homokhoz alkálifémeket adnak hamuzsír, szóda és földpát alakjában. Alumíniumot pedig minium alakjában kevernek hozzá. Akővágóörsi homok egyes rétegeit öntödei homoknak használják. A formázó homok 90-92% szilícium-dioxidot tartalmaz, ekkor tűzálló. A fém nyomásának is ellen kell állnia, ezt a pár százalék agyagásvány biztosítja. A maghomoknál ezenkívül még követelmény az egyenletes szemcsenagyság is. Nem lehetnek nagyok a szemcsék, mert akkor behatol a fém az üregekbe. Szilíciumkarbid és szilícium előállítására is használják ezt a homokot. Cserszegtomajon pannon üledékben vasszulfid, markazités melnikovit ásványok találhatók. Kis mennyiségük miatt nem hasznosítják őket. A Pannon tenger vizében kevés állatfaj élt, viszont annál nagyobb példányszámban. Legismertebb közülük a „balatoni kecskeköröm". Ez tulajdonképpen a nagy mennyiségben élt Congeria ungula caprae kagyló búbja (2). A hullámverés ui. a kagyló vékonyabb héját lekoptatta. A „kecskeköröm" népi értelmezése, a királylány és a kecskenyáj meséje, a Balaton keletkezésének szép legendája. A Pannon tenger a folyamatosan beérkező hordaléktömegek hatására lassan összefüggő és össze nem függő tórendszer alkotta mocsaras szigetvilággá alakult. Sós vizét a befolyó csapadékvizek és folyóvizek elédesítették. A pliocen időszak végére a beltenger feltöltődött. Üledékeiben kövület formájában már a mai vegetáció tagjainak - így a nyír, a fűz, az éger, a juhar, a gyertyán és a fenyőfélék - levéllenyomatait találjuk meg. A cserszegtomaji homokkőben gyertyán (Carpinus sp.) (5) és nyárfa (Populus sp.) (4) levél lenyomata került elő. A balatonszentgyörgyi agyagmárga rendkívül sok növénylenyomatot tartalmaz: hüvelyes növény (Fabaceae sp.) (7), bambusz«áí/(Phyllostachys sp.) (8), mocsári fenyő (Glyptostrobus europaeus) (9,10),./wz (Salix sp.) és gyékény (Typha sp.) (11), széleslevelügyékény (Typha latifolia) (12) Juharfa (Acer sp.) (13), pálma (cfr. Musa sp.) (I4),fenyő (Pinus sp.) (15). Nagyvázsony vidékén sötétszürke bitumenes édesvízi mészkő képződött. A pliocen végi kéregmozgások következtében mélyreható törések, hasadékok keletkeztek a kőzetekben. Rajtuk keresztül felszínre tört a föld izzó magmája. A mai Balatontól északnyugatra eső területrészen lezajlott magmás tevékenység „tanúi" a Badacsony, Szentgyörgyhegy, Somlyó, Sághegy, Gulács, Haláp és Kabhegy. A bazalthegyek kőzeteinek tudományos vizsgálata fényt derít az egykori magmás tevékenységre. A felszíntől 5-6 km mélységben elhelyezkedő magmafészekből bazalthoz hasonló összetételű magma nyomult fel. A kéregszerkezeti mozgások során keletkezett törésvonalak mentén előálló nyomáskülönbség tette lehetővé a magma felszínre törését. A felnyomuló magma elérte a Föld felszínét, ezért vulkáni tevékeny-