Dr. Darnay-Dornyay Béla szerk.: Balatoni Múzeum Keszthely Értesítője 1. (4.) (Keszthely, 1943)

(^bwuztikai adatuk a (BaLai&ti itidÁkiwL Cflo+a-<7)aUn. der (lùfig.ehun^ des (Balat&as. Borbás Vince 1900-ban megjelent nagy balatoni flóraművében még csak 1531 növényfajt sorol föl innét. Művét röviden Lóczy Lajos foglalta össze 1920-ban, Borbás művének 305—310 oldalain sorolja föl a Balatonnak és partmellékének florisztikai irodalmát. Ezt kiegészíti bérei Soó Rezsőnek ,,A Balatonvidék irodalma 1900 óta" c. növény bibliográfiai összefoglalása a Magyar Biol. Kut, Münk. III. 185. Tihany, 1930. általában ez utóbbi nagy tudományos vállalkozás I. köt. 1927,—XIV. 1942-ig terjedő kötetei a Balatonvidék állat-, növény élete tanulmányozásának valóságos tárháza. Mindezek jól mutatják a Balatonvidék flórájáról szóló ismereteink lendületes fejlődését is. De a vidékünkre vonatkozó florisztikai adatok természetesen még sincsenek mindezekkel kimerítve ! Igen fontos munka jelent meg 1942-ben Entz Géza és Sebestyén Olga tollából : „A Balaton élete" címmel, mely a növényekkel is bőven foglalkozik, főleg : a 288— 294 oldalakon, ahol az irodalom is megtalálható. Mégis jó volna, — főleg a nagyközönség részére — olyan művekről gondoskodni, mint aminők Pauer (Pákay) Arnold : Vasvármegye természeti emlékei. Szombathely, 1932. és Pénzes Antal: 1. Budapest természetvilága. Bp., 1937. és 2. Budapest élővilága. Bp., 1942. és végül legújabban Horvát Adolf: A Mecsek hegység déli oldalának és síkjának növényzete. Pécs, 1942. címmel jelentek meg a magyar természetkedvelők nagy örömére! Utóbbiakhoz hasonló balatoni művek megjelenésére bizonyára még sokáig kell várnunk, de hisszük, hogy ami késik nem múlik és a balatoniak is gyönyörködhetnek majd ilyen szép és értékes florisztikai müvekben. Addig is mindent meg kell tennünk, hogy a Balatonvidék flórájához is hangyaszorgalommal gyűjtsük a florisztikai adatokat, de meg magukat a növényeket is a Balatoni Múzeum Herbáriuma számára, hogy evvel is teljesebbé tegyük b. Soó Rezsőnek ott lévő, nagy értékű Herbáriumát \ Az alábbi sorainkban — alkalomszerűleg, — tehát minden rendszer nélkül, közlünk olyan florisztikai, esetleg növényfenológiai adatokat is, amelyek éppen tudomásunkra jutottak, de amelyeket egy későbbi nagy szintézisben tudósaink is fölhasználhatnak. A) Virágtalan növények: CRYPTOGAMAE, I. II. Bryophyta. 3. Bryum ventricosum Dicks. Thallophyta. Algae : közé tartozó 1. Charák közül Fi- 4. Cratoneurum filicinum. (L.) Moenkem. Lelőlarszky Nándor : A Charafélék etc. 1893 ban többet helyük Zánka Vérkút vasas forrása, említ Arács, Badacsonyt jmaj, Bfüred környékéről, 5. Eurhynchium rusciforme (Neck.) Milde. Lelőúgyszintén Borbás is: p. 310-311. De él a Chara a hely Kisapáti, Szentgyörgyhegy Csurgókút. Légit: tapolcai Malomtóban is. Egy innen származó nagy Dr Darnay-Dorny ay B. Determinavit : Dr Boros Á. inkrusztált Chara-törzs a Balatoni Múzeumban is III. Pteridophyta. 6. Phyllitis scolopendrium látható, Nagy Gyula, IV. oszt. polgári iskolai ta- (L) .Newm. Boros Ádám érdekesen írja le (Term, tud. nuló ajándékából. Ugyanilyen Chara-inkrusztáció a Közi. 57. 1925. 205.), hogy sziklalakó harasztok olykeszthelyi Héviz melletti Dobogó-major Gyöngyös- kor agyag és homoktalajú síkjainkon, nevezetesen patakjából került elő évekkel ezelőtt. Innen valók kő- és házfalakon, főleg pedig kutakban telepedazok a díszítésre szánt szép darabok is, melyek hétnek meg. A somogyi sík növényzetének tanulHévizszentandrás parkjában, a mai hősök emlék- mányozása során, számos elhagyott kútban talált keresztje mellett ma is láthatók. Ezekből is van egy olyan harasztokat, melyek másutt, mint kútban, a szép példány a Balatoni Múzeumban. Láttam még síkon nem fordulnak elő. Köztük fölemlíti a Phylfosszilis Chara-töredékeket a balatonfüredi szénsa- litis scolopendrium-ot is. » Érdekes — irja Boros — vas források pleisztocénkori üledékeiben is. Mind- hogy a gémnyelv a kőszeg-borostyáni hegyvidéken ezek azonban megtartásbeli szépségben nem verse- meglehetős nagy területen hiányzik, de a kutakban nyezhetnek pl. Tatatóváros gyönyörű Chara-kövü- itt-ott ritkaságként megvan.c léteivel. Nekem évek előtt sikerült megtalálnom a PhylFungi. 2. Lactaria deliciosa. Ez a magyar Föl- litis scolopendriumot Somogy-megye északi dombos vidékről is jól ismert gomba csakis a fenyveseket részén is, és pedig a Balaton déli partjához közel, kedveli és vidékünkről eddig még nem volt isme- a balatonberényi Bokroshegy szőlőhegyének néhány rétes. Pedig él a Keszthely fölötti Szárhegy sűrű kutjában Dornyay : Balaton-kalauz. 1^34. 32. Majd fenyvesében. Dornyay Béla : Balaton és körny. részi. 1942 nyarán nagy meglepetésemre Gyenesdiás (Alkalauza. Bp. 1934. 233.; legelőször pedig a Balaton diás) egyik kútjában, özv. Halvax Frlgyesné villája távolabbi vidékén, a Tapolcától É-ra fekvő Véndeki- kertjében bukkantam rá. Tulajdonosa állítása szeerdŐben találtam. Dornyay : Bakony. Bp. 1927. 316. rint évekkel ezelőtt szépen és gazdagon diszlett e