Dr. Darnay-Dornyay Béla szerk.: Balatoni Múzeum Keszthely Értesítője 1. (4.) (Keszthely, 1943)

Keszthely (Kesteli) karlsruhei váralaprajza. Szerzője és ideje ismeretlen. látszik egyedül helyesnek és hitelesnek, míg ennek a karlsruhei gyűjteményből való keszthelyi várkép és váralaprajz eredetijének még a helyét sem ismerjük, illetve azonosítani ez ideig még nem tudjuk. Ma úgy tűnik föl, mintha ezek a rajzok teljesen légből kapottak volnának. Lehet, hogy később ez ki is fog derülni róluk, de az is megeshetik, hogy a mai Festetics-kastély helyén egykor bizonyára állott gersei Pethőféle várkastéllyal lesz összeegyeztethető ? és amely egykori kastély persze nem volt azonos a manapság is fönnálló Pethő-kúriával, vagy népiesen zsidóházzal, vagy Go/űímar&-házzal. Keszthely karlsruhei várképe. Ugyanis Dr Iványi Béla, ny. egyetemi tanár, a nagy tudományos értékű Festeticshercegi levéltár rendezésénél, régi Írásokban, Keszthely város területéről, bizonyos „ Várhely" című helynevet is talált, közelebbi helymeghatározás nélkül. Nem is tudjuk, hogy hol volt ez a „Várhely", de igen valószínű, hogy valahol a mai hercegi kastély táján, talán ez volt a későbbi „B ugaház"? vagy pedig éppen pontosan annak a helyén? Ez esetben nem lehetetlen az sem, hogy ez a karlsruhei raiz és alapraiz, éppen az egykor itt állott keszthelyi várkastély pontos méreteit és adatait őrizte meg az utókor számára?! Még bonyolódottabbá teszi ezt a kérdést az a "KÉSZT H EL" föliratú szép rézmetszet, melyet 1942-ben, ifj. Dr Vayer Lajos, muzeumőr szives segédkezésével, a Magyar Nemzeti Múzeum metszetgyüjteményében találtam. Ez meg egyenesen egy hegytetőre rajzol — vizesárokkal is körülvett, emeletes, tornyos várkastélyt, amely alatt a Balaton hatalmas viztükre látható, a látóhatár szélén számos heggvel, vagyis a Keszthelyi-hegység hullámos dombjaival, dolomit bérceivel ! ? E dombok egyikén, — hogy szinte még jobban megzavarja tájékozódásunkat ! ? — egy Daruvár (?) föliratú vár is látható. Ha szinte tanácstalanul állottunk az előbb a karlsruhei "Kesteli" váralaprajzával és várképével szemben, ugy még érthetetlenebbnek kell ezt a "KESZTHEL" föliratú, egyébként igen szép kivitelű rézmetszetet tartanunk. Ez tehát egyenlőre csak az ismeretlen rajzoló-művész képzelőtehetsége szüleményének látszik, hacsak valami véletlen majd később esetleg meg nem fejti a rejtélyét?! Ennek a rézmetszet "KESZTHEL" föliratának betütipusa elárulja, hogy itt, bizonyára nagyobb képsorozat egyik tagjával van dolgunk. Ugyanis ezt a betűtípust — mint jól emlékszem rá — különböző, más könyvekben reprodukált metszetek föliratain is láttam már. És valóban, a Rapaics Raymund : Magyar kertek c, nagy értékű és díszesen illusztrált könyvében több, — az Esterházy grófi és hercegi család várkastélyainak — képén láthatjuk ugyanezt a betűtípust. Nevezetesen a keresztúri kastély : "ARX KÖRESTUR aut CREITZ" föliratával, p. 74, fig. 25. és a "FEHÉR: EGY: HAZ" kastélyföliratával, p. 75. fig. 26. Mindkét képet csak nagy általánosan : "XVII. szá-