Dr. Dornyay Béla szerk.: Balatoni Múzeum Keszthely Értesítője 2. (Keszthely, 1941)

rombadülés szánandó képét nyújtotta. Hoszszas kérésre és könyörgésre tudták csak a barátok az uj birtokosok leghatalmasabbjait — köztük a herceg Eszterházy, báró Bakács és gróf PeíAeíó'-családok megértő tagjait, — rábirni arra, hogy a barátoknak végre is visszaadják jogos tulajdonukat, amelyet 1722 virágvasárnapján foglaltak azután el ünnepélyesen. Csak báró Ebergényi László, a hires labanc altábornagy, szegült ellene dölyfösen a szegény barátoknak, de egy év múlva (1724) bekövetkezett halála után, a barátokat többé már senki sem háborgatta jogos birtokukban. A nevezett kézirat (röviden :HDK.) részletesen beszámol a templom és konvent fokozatos felépítéséről, sőt még fölszerelési és egyéb kultúrtörténeti adatokat is megörökít. Ezeket szeretném én alkalmilag majd közölni, annál is inkább, mert ifj. Csemegi Józsefnek a közelmúlt napokban megjelent »Keszthely egykori ferences » templomának épitéstörténete« c. értekezésében, ezekről ugylátszik nem igen esik szó. Lipp Vilmos ezekkel a szavakkal fejezi be nagy értékű és eddigelé alig ismert és méltányolt értekezését: »Ha az 1750-iki nagy tűzvész, az egész várossal együtt annak levéltárát is el nem pusztítja, talán Keszthelyről magáról is többet tudtam volna mondani.« Eddig többen azt hitték, hogy az 1726-ik évi nagy keszthelyi tűzvészben pusztult*el Keszthely város régi és bizonyára igen értékes levéltára. Lipp fentebbi szavaiból azonban ugy látszik, hogy az 1726-iki tűzvészből netán még megmaradt kulturkincseinket meg az 1750-ik évi tűzvész lángjai semmisitették meg. Viszont annál becsesebb kell, hogy legyen minden, mégis csak napjainkig fennmaradt töredék is, amely városunk múltjába, — hacsak egy kis derengő fénykévét is, — bele tud vetíteni ! A íöntemlitett HDK. kéziratból közlöm itt Bakats Benedek és felesége, keszthelyi földesurak, 1723 március 4-én, Keszthelyen kelt engedményes (cessionalis) levelét, a ferencesek pozsonyi levéltárából: »En alább meg irt Szent György Völgyi Bakats Benedek és Felséges Romai Császár és Koronás Király Kegyelmes Urunk ő Fölsége Lovas Regementjében lévő egyik, ugy Keszthelnek is örökös Kapitánya: Adom emlékezetül mindeneknek: hogy én nékem az minémő fundusom vagyon az már meg irt Kesztheli Várban belső circumstantiaival együtt, tudnillik az Várnak Kapuján belől (magamnak és Successorimnak, fent tartván ahoz tartozandó és járandó Jurisdictiomat, Jussomat mellyek is applicáltattak és applicaltatnak is az Curiához és helihez is) adtam és cédáltam örök képpen a Szent Ferentz Szerzetében levő Pater Franciscanus Uraiméknak, ugy hogy aztot magok ő Kegyelmek meg épétetvén beléje lakni gyönni tartozzanak, Istent imádván érettem, és Nemzetségemért; Erre ugyan még Istenben üdvözölt Bátyám Bakats Lukáts Uramnak is vala consensussa, hogy azért hatható képpen birhassák többször is meg irt Pater Franciscanus Uraim ék, azért adtam ezen levelemet saját kezem irása és petsétem alat. Datum in Oppido Keszthely die 4—a. Mensis Marty Anno Domini 1723. L. S. Bakats Benedek, Csoknyai Eva. Bakats Benedek ezen dicséretreméltó tettét megörökitő leveléből azt is láthatjuk, hogy még 1723-ban is állott a »Kesztheli Vár« és ezért ir ő »az Várnak Kapuján belől* levő dolgokról stb. Ebből pedig az