Dr. Dornyay Béla szerk.: Balatoni Múzeum Keszthely Értesítője 2. (Keszthely, 1941)

emlék a keszthelyi plébánia, a volt franciskánus zárdatemplom. Ennek leirása közben keserűen jegyzi meg, hogy a homlokzatot erősitő két hatalmas szeglettámpillért sikerült néhány év előtt, amikor a főbejárat elé a mostani esetlen gótizáló tornyot építették, lépcsőzetes semmikké elcsúfítani! »A homlokzat hajdani diszét — folytatja Lipp — az egyszerű csucsives főkapu fölötti nagy kerékablak

1

) képezte, melynek rTk Les7e( X ±13.0 Keszthely várának alaprajza. G. Turkho, 1570. küllői lóherlevél záradékuak. Az ablak eme béllése, bár szigorú egyszerűségű, mégis szép és épen egyszerű nagyságával imponál. Ma ez az ablak ott figurái az uj torony *) Vagyis Szent Katalin kereke, amilyennek igen szép példányát láthatjuk pl. Mátraverebély ősi templomának szintén nyugati felén. Dr. D. B. főkapuja fölött és szánakozólag azt látszüz kérdezni, hogy hát mit vétett, hogy ily rossz társaságba keverték?« Lippnek ezen. a tornyçt 1878-ban tervező Geisl Mór, nagykanizsai építészre nézve éppen nem hízelgő, fagyos, de teljesen igaz és jogosult kritikájával szemben az óvatos Bontz József (p. 345) csak ennyit mer megkockáztatni: »A toronyról művészi tekintetben semmi kielégítőt nem lehet mondani. Ami különbség van a művészet és mesterség között, az a különbség van a templom teste és a torony közt.« A Lipptől még kerékablaknak nevezett műemléket Bontz érthetetlenül »korozsa« -nak irja. Voltaképen, »Szent Katalin kereké«nek v. kerékablakiának kell azt neveznünk! Egyébként a keszthelyi templom legnagyobb díszének már 1861-ben nagy Ipolyi Arnoldunk a gyönyörű gót kerekablakot irja

2

), mely a tizenkét hármas köralak idomához hasonló művészettel van alakítva. » Átmetszet e — folytatja Ipolyi — a két ölet meghaladja. A legtisztább gót-ízlésben s állítólag egy darab kőből van dolgozva. « A ferencesek számára Laczkffy István nádortól épitett zárdát és templomot 1386ban kapta meg a nevezett Rend. Valószínű, hogy a zárda helyén — irja tovább Lipp (p. 13), — régebben már a templáriusok és ezek után a johanniták háza állott, sőt az sincs kizárva, hogy a mai keresztfolyosó és a premontreiek sekrestyéje még eme régibb rendházak részeit képezték. Hogy az emiitett két egyházi lovagrendnek volt lakháza, commendája Keszthelyen, hol a vörös barátok emléke a nép szájában most is 2

) Ipolyi Arnold: Magyar régészeti repertórium Archaeol. Közlem. II. köt. Pest, 1861., p. 210.