Dr. Dornyay Béla szerk.: Balatoni Múzeum Keszthely Értesítője 1. (Keszthely, 1941)

Barokkori műtörténetünk nagy kárára, azonban ilyesmiről nem tudok. A 18. századbeli restaurálás alkalmából, — irja Bontz p. 218. — a szentélyben az ámpolna-fülkét és a stallum — (3 ülőhely a papok számára) — fülkéket, melyek a falba voltak készítve, berakták.... Bontz tehát — bizonyára valami régi Írásból — tudott a szentély ámpolna-fülkéiről és falistallumáról. pontosabban faldistóriumáról, vagy sediliájáról! De sajnos nem emliti külön a pasztofóriumot. Pedig egészen bizonyos, hogy pasztofórium is volt a keszthelyi templom szentélyfalában; sőt az sincs kizárva, hogy ez nagyobb, tehát különálló, toronyszerű kőfaragvány lehetett. Ha nem, — ugy az evengéliumi, oldalfalba mélyített kisebb fülke helyettesíthette! Ampolna-fülke ma is van Alsózsid emiitett templomában és pedig Anjou-liliommal díszítve. Ugyanígy megmaradt a zsidi templomban a kétfülkés ülőhely (sedilia) is, akárcsak a balatonberényi templomban is a mai napig! A keszthelyi falifülkéket azonban sajnos berakták, befalazták. Valószínűleg erre a sorsra jutott — talán velük egyidőben — a pasztoTóriuma is! Egy a műtörténeti emlékek iránt nagyobb érdeklődésű, több szeretettel viselkedő korban, bizonyára nem fogják majd sajnálni sem a költségeket, sem a fáradságot arra, hogy a keszthelyi szentély falát és a nevezett fülkéket kibontsák és helyreállítsák, pl. olyan féle alakban, mint azt a mátrav erebélyi templomban ma is láthatjuk. (V. ö.:Dr. Dornyay Béla: Salgótarján és a Karancs-Medves-vidék részletes kalauza. Salgótarján, 1929., p. 90.) Az kétségtelen, hogy a hozzáértők nagyon sajnálják és hiányolják a keszthelyi műemlék-templomunknak ezt a nagy hiányát! Mennyivel szebb, érdekesebb és gazdagabb volna templomunk, ha ezek az érdekes műrészletek fennmaradtak volna napjainkig, vagy legalább a lehetőség szerint, szakértelemmel pótolhattuk volna! Ha — nagyon helyesen — ki tudták bontani és eredeti szépségében helyreállítani, a szentély és a hajó teljesen vagy részben befalazott, gótikus ablakait, ugy a szentségtartó- és ampolna-fülkék, meg a faldisztórium (sedilia) fülkéi is megérdemelnék ezt a kockázatot és áldozatot még ma is! Végül időrendi sorrendben utolsó, de érdekességre és műértékre nézve talán az első a Balatonvidék pasztofóriumai között a balatonszemesi renaissance - pasztofórium ! Ez nemcsak páratlan az egész Balatonvidéken, sőt a pécsieken kívül a Dunántúlon is, de a történelmi Magyarországon is csak a tizedik. Ezt a három kerub-fejjel, egy'szárnyas angyallal, két oszloppal, egy rozettával és jellegzetes renaissance ízlésű növényrészekkel, nevezetesen csipkebogyó- és rózsalevél-motívumokkal is díszített, de sajnos kellően nem ismert és nem méltányolt, renaissance-faragványunkat Gerge!laki Buzlay Mózes, Mátyás király kedvelt embere és főajtónállója készíthette 1517. körül. Dicső Mátyás királyunk szellemi hagyatékának, a renaissance-izlésnek egyik igen ritka, szép művészeti emléke ez a bűbájos Balatonunk partján. Részletesen leírtam és ábrázoltam a «Balaton» 1932. jul.aug.-i, 25. évf. 5—6—7—8. számaiban. Akit közelebbről érdekel, olvassa el ezt a tanulmányomat; vagy ami még többet érne: tanulmányozza ott a helyszínén: Balatonszemes mértaniműves, vagyis kőcsipkés ablakokkal is ékeskedő szentélyében!