Dr. Darnay (Dornyay) Béla szerk.: Mit írt Horváth Bálint Keszthelyről 1848-ban (Balatoni Múzeumi Füzetek 8. Keszthely, 1948)

kereskedőket árucikkeikkel együtt hatalmukba kerítették. 1002. a keszt­helyi vár kijavítására, országgyűlé­sikig alkotott törvény szerint, tu­lajdon javai határoztatnak. 1013. ezen törvény megujittatik 2. Mátyás alatt; ezen törvény megujittatik ismét 2. Ferdinánd alatt is 1622., 1625. 2. Ferdinánd alatt rendeltetik, hogy ez­után büntetés alatt, a török hatalom alatt lévő lakosok a határszéleken iadó s munkák lerovása végett, me­lyekkel a törököknek tartoznak, a határszéleken jövén-menvén, ily ha­társzélek kapitányai által, vámok és egyéb tiszteletdijak, vagy borravalók fejében, ne sarcolják, mint eddig Ti­hanyban, Keszthelyen és több helye­ken történt. 1630. 2. Ferdinánd alatt, a 45. t. c. erejénél fogva keményen meghagya­tik, hogy minden végvárak kapitá­nyai s alkapitányai, nevezetesen a keszthelyi, azon zsarolásoktól, me­lyekkel az országbeli keres' edőket, a szokott vámon felül terhelni szo'.á­suk, ezután egészen elálljanak, ne is kényszeríttessenek a szegény keres­kedők, baromfiaik, bormaik, vagy só­kat, s egyéb nemüeknek ötvenedik, vagy századik, vagy tizedik részé­nek átengedésére, ily erőszakoskodá­sokra szabott büntetések alatt. 1635. 2. Ferdinánd alatt 68. t. c. fogva határoztatik: Értésíikre esett az ország nagyjainak, miszerint a felség által felmentett hajdú városo­kon kívül az ország más részeiben is, jelesen Hidvég és Keszthely, és több más helyen, noha a töröknek adóznak, még is az adót és dijakat megfizetni vonakodnak. Ennélfogva rendelik, hogy a kiváltságos hajdú városok a nekik adományozott föl­dek határaival megelégedjenek, és más birtokok erőszakos elfoglalásá­val felhagyjanak; a többi helyek haj­dúi pedig bebizonyulván, hogy ők valóban hajdúk, a lakosok állapo­tára tétessenek vissza, és minden nyilvános adók, ingyen munkák, ti­zedek visszapótlására, egyéb parasz­tok és jobbágyok módjára, kik kö­zökbe vevék magukat, kényszeríttes­senek a földes urak által, azon hely elvesztésének büntetése alatt, me­lyet csak közönséges becsű mellett tarthatni meg; s a melyből ilyen átszökő jobbágyok harmad izben visszakéretnek. (Kat. Hist. Crit. T. XXXI. p. 715. art. 48.) Ezekből ki­tetszik, miszerint Keszthely a végvá­rak között a jelesbek közé tartoz­ván, az ország annak jókarbani tar­tásáról gondoskodott is légyen mind­addig, mig végre a török iga alól e tájék is felszabadulván, 1. Leopold alatt a többi várak sorsára jutott, s már több 50 événél, mióta már rom­jai is eltűntek. Kapitányai közöl ne­vezetesebb szentgyörgyvölgyi Bakics Sándor 1649—1677. Gróf Festetics Pál által a múlt században figyelmet érdemlő fényes palota emeltetett, ritka szépségű ká­polnával, fegyver- és igen neveze­tes könyvtárral; körét a mellette lévő kert leginkább diszesiti, mely­nek mai birtokosa gróf Festetics Tassilo. Van ásvány fürdeje a Hévíz pataknál. Az említett kastélyon kí­vül ékesiti a várost az egyház, mely hajdan a ferencieké volt, most a praemonstratiaké, kik a hat diák os­kolát tanítják; plébánia templomul is szolgál. A városi plébános min­denkor egyszersmind sz. Margitról nevezett hahóti apát is. Kőbányája gazdag és jó kövekkel bővelkedik. Innen hordattak nem rég a füredi savanyuvizi templom elő­csarnokául és homlokzatául szolgáló oszlopok, innen az uj fürdőház lép­csői is. Ezen kőbánya egyszersmind a város épületeinek könnyű móddali diszkesére is szolgál, mely jó, s al­kalmas fekvésénél fogva, már is a gőzhajózás által szép reménynek néz

Next

/
Thumbnails
Contents